A modern terápiák megduplázták a súlyos betegek túlélési esélyeit

A daganatos betegek közül a tüdőrákosok túlélési esélye az egyik legrosszabb. Ez a daganattípus „csendben” növekszik, kevés korai tünetet produkál, így diagnózisa az esetek több mint felében olyan késői stádiumban történik meg, amikor a műtét már nem jelent megoldást. Hazánkban ez a tumor felel a legtöbb daganatos betegség miatt bekövetkezett halálesetért. A legfrissebb kutatási adatok azonban reménykeltők. A már Magyarországon is elérhető, és az állam által teljeskörűen támogatott modern immunonkológiai kezeléseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben megkétszereződött azoknak a betegeknek az aránya, akiknek súlyos tüdőrák diagnosztizálását követően 3 évvel sikerült meghosszabbítani az életét - derül ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) legfrissebb közös kutatásából.

Mint az erről szóló közleményben írták, abban az esetben, amikor műtéti beavatkozás már nem jöhet szóba a késői stádiumú tüdőrákban szenvedő betegeknél, csak gyógyszeres kezelésre és/vagy sugárterápiára van mód. Ez a hagyományos kemoterápiát, illetve azok kombinációit, egyes genetikai mutációknál célzott terápia alkalmazását vagy a modern, immunonkológiai kezeléseket jelenti. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD 2017-ben indította el HeLP3 nevű vizsgálatsorozatát a helyzet pontos felmérésére, amelynek eredményeit a Frontiers in Oncology c. tekintélyes angol nyelvű szaklapban publikálták idén ősszel.

A kutatás szerint azoknak a betegeknek a hároméves túlélési esélye, akiknek a tüdőrákos megbetegedését 2011-ben és 2012-ben a késői szakaszban (az úgynevezett IIIB vagy IV stádiumban) diagnosztizálták, 14,5 százalékos volt. Tehát tízből kevesebb, mint ketten éltek még legalább három évig a diagnózis felállítása után az adenokarcinómás betegek részére akkoriban elérhető kezelések alkalmazása mellett.

Időközben világszerte, így Magyarországon is elérhetővé váltak a modern immunonkológiai kezelések, amelyek a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket. A magyar állam 2017-ben teljes támogatással elérhetővé tette ezeket a készítményeket, először a terápiás folyamat második vonalában. A döntésnek köszönhetően azok a betegek, akiknél az elsőként választott, hagyományos kezelések nem vezettek sikerre, a második vonalban már hozzájuthattak az új gyógymódokhoz. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a modern immunonkológiai terápiák hozzáférése javította a túlélési esélyeket: a 2017 és 2018 között diagnosztizált késői stádiumú, adenokarcinómás alcsoportba tartozó tüdőrákos betegek túlélési esélye jelentős mértékben megnövekedett, 22,5 százalékuk még legalább három évig élt a diagnózist követően. Ez az alcsoport teszi ki a tüdőrákosok legnagyobb arányát.

2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) első vonalban is elérhetővé tette az immunonkológiai készítményeket, ami azt eredményezte, hogy a későn diagnosztizált tüdőrákos betegek már a betegség diagnózisa után, azonnal hozzáfértek a modern terápiához. A HeLP3 kutatás eredménye igazolta a döntés helyességét: azoknál a tüdőrákos, adenokarcinómás betegeknél, akiknél 2019-ben indult a kezelés, a túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a diagnosztika fejlődésének, valamint a modern irányelvek és kezelési lehetőségek alkalmazásának köszönhetően az elmúlt tíz évben megkétszereződött azon betegek aránya, akiknek sikerült meghosszabbítani az életét a diagnózistól számított harmadik évig (elérték a hároméves túlélést). A kutatás tovább folytatódik, az ötéves túlélés összehasonlítására két év múlva lesz lehetőség.  

„A kutatás azt is lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan is vizsgálni tudjuk az eredményeket” – emelte ki dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője. „Ezen megterhelő időszak alatt, habár komplex hatást látunk, de összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei. Ez elsősorban a szakma helytállásának és annak köszönhető, hogy ekkorra a modern immunonkológiai terápiák szélesebb körben, már az első vonalban is elérhetővé váltak” – tette hozzá a főigazgató.

A HeLP3 vizsgálat ugyancsak kedvező előrelépést mutat a tüdőrák laphámkarcinómás alcsoportjában is, ahol szintén elérhetők a fejlett gyógymódok az első és a második vonalban. A nagyságrendet jelzi, hogy Magyarországon évente mintegy 2.400-2.500 olyan kései stádiumú tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek szisztémás kezelésekor a modern terápiák is alkalmazhatók. A kutatásból az is kiderült, hogy az ebbe a csoportba tartozó magyar betegek együttes túlélési esélyei a nyugati országokéhoz hasonlóan alakulnak; nagyjából a kanadai állapotnak felelnek meg, ahol nagyon hasonló terápiás megoldások állnak rendelkezésre.

„Az elmúlt évtizedben Magyarországon nem csak a tüdőrák területein látunk jelentős javulást a betegek túlélésében. Más onkológiai betegségeknél is jelentősen növekszik a magyar betegek hosszútávú túlélési esélye a diagnosztikus és terápiás megoldások fejlődésével.” – mondta dr. Kiss Zoltán (képünkön) a kutatást végző munkacsoport vezetője, és egyben a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense.

A HeLP3 program mellett több daganatos betegség előfordulását és túlélési esélyeit is kutatják a hazai szakmai társaságokkal, egyetemekkel és intézményekkel közös munkacsoportban, az egészségügyi döntéshozatalt nagymértékben támogató, úgynevezett HUN-CONCORD vizsgálatban. Az első eredményeket a Magyar Onkológusok Társaságának éves kongresszusán már bemutatták, jövőre több szaklapban a magyar közönség számára is elérhetővé teszik - áll a közleményben.