• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

A Moderna gyerekeken is teszteli az oltást - a nagyvilág hírei

Hírek Frissítve 2021.03.17 Forrás: MTI
A Moderna gyerekeken is teszteli az oltást - a nagyvilág hírei

Hat uniós tagország szerint megoldást kell találni az európai vakcinaelosztás egyenlőtlenségeire.

Egész Lengyelországra kiterjesztik a szigorításokat

A koronavírus-járvány gyorsuló terjedése miatt egész Lengyelországra kiterjesztik az eddig csak egyes régiókban érvényes szigorításokat, amelyek máricus 20-től április 9-ig lesznek érvényesek - jelentette be szerdán Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján. Közölte: a koronavírus brit változata a gyorsuló járvány fő oka, amely a mostani fertőzések 52 százalékáért felelős. A 16 vajdaság közül négyben már korábban elrendelték a szállodák, a kulturális intézmények és a sportuszodák bezárását, a bevásárlóközpontokban is csak az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek, szolgáltatások működnek.

Az általános iskolák első, második és harmadik osztályai - amelyek januárban visszatértek a tantermekbe - e térségekben ismét távoktatásra térnek át, ezt a rendelkezést is az egész országra kiterjesztik. A miniszter azt kérte a munkáltatóktól, hogy lehetőleg távmunkára térjenek át.

Szerdán Lengyelországban 25 052 új fertőzést regisztráltak, ami 7792 esettel több, mint az előző hét azonos napján volt. Kifejezetten a Covid-19 miatt egy nap alatt 103 ember, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 350 ember hunyt el. A közel 38 millió lakosú országban 315 777 az aktív fertőzések száma, jelenleg 21 511 fertőzött szorul kórházi kezelésre,  ez 3133-mal több mint előző hét azonos napján. A betegek közül 2193-an vannak lélegeztető gépen. Niedzielski közölte: folytatják a kórházak járványosztályainak bővítését

A miniszterelnöki hivatal főnöke, Michal Dworczyk szerdán közölte: több mint 3 millió embernek már beadták az oltás első dózisát. Összesen szerdáig 4,5 millió oltást adtak be.

Ausztria mielőbb be akarja vezetni a digitális "zöld útlevelet"

Ausztria mielőbb be akarja vezetni az úgynevezett digitális "zöld útlevelet", melyet a beoltottak, a gyógyultak és a negatív teszteredménnyel rendelkezők kapnak majd meg - jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán Bécsben az alkancellárral, az egészségügyi miniszterrel, valamint a külügyi tárcavezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A zöld útlevelet egyelőre csak országhatáron belül használhatják majd az emberek mindaddig, amíg az Európai Unióban közös megegyezés nem születik ennek bevezetéséről - mondta a kancellár. Április közepére tervezik annak a technikai és jogi háttérnek a kiépítését, amely lehetővé teszi majd, hogy - első körben - a negatív teszteredménnyel rendelkezők a mobiltelefonjukra érkező QR-kód segítségével igazolhassák, hogy nem fertőzöttek, és ezáltal könnyedén látogathassák majd az idővel újra nyitó éttermeket, kulturális és sportlétesítményeket.

A kormány tervei szerint júniusra a beoltottak és a betegségen igazoltan átesettek is élvezhetik már a digitális zöld útlevél előnyeit. "Ez nemcsak szabad mozgást jelent, hanem a normális élethez való visszatérés lehetőségét is magában hordozza." - közölte Kurz. "Nem oltási bizonyítványról van szó, hiszen azok is megkapják, akik teszteltetik magukat, illetve már meggyógyultak a betegségből, így senki nem állíthatja, hogy diszkriminatív lenne az intézkedés azokkal szemben, akik valamilyen okból kifolyólag nem kívánják beoltatni magukat." - hangsúlyozta a kancellár.

Reményét fejezte ki, hogy nyárra az unióban is megszületik az utazásokat megkönnyítő egységes zöld útlevél, mely által újra átjárhatóvá válnak a határok, megszűnnek az utazási korlátozások és a különböző karanténkötelezettségek, és fellendülhet a turizmus is. A kancellár beszélt az uniós vakcinaelosztási egyenlőtlenségekről is, és örömét fejezte ki, hogy "közel a megoldás". Ennek alapját az a tízmillió adag Pfizer-Biontech vakcina jelentheti, melynek az unióba történő leszállítását a gyártó a második negyedévre előrehozta. Az AstraZenaca oltóanyagának további használatáról elmondta, hogy bízik a szakemberek átgondolt és mindenre kiterjedő döntésében, és valószínűsíti, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is hasonló döntésre jut csütörtökön.

Rudolf Anschober egészségügyi miniszter a legfrissebb járványügyi adatok részletezése után elsősorban a keleti tartományokban rohamosan terjedő brit vírusmutációra hívta fel a figyelmet, és kiemelte a kiszélesedő tesztelési lehetőségek - tesztutcák, gyógyszertárak, háziorvosi rendelők és vállalatok - jelentőségét. Elmondta, kedden 436 000 tesztet végeztek el országszerte, mely 24 óra alatt rekordmennyiségnek számít. Hozzátette: átlépte az egymillió egyszázezret azok száma, akik minimum az első adag oltást megkapták már, ez az oltható lakosság 11 százaléka.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 3239 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 501 224 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1451, az intenzív kezelésre szorulók 400-an vannak. A betegség szövődményeibe az elmúlt napon 30-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8956-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 463 714.

Werner Kogler alkancellár és Alexander Schallenberg külügyminiszter a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a kormány 13,5 millió euróról döntött, melyet az osztrák segélyszervezetekkel szoros együttműködésben három, a katasztrófa által leginkább sújtott válságövezetbe juttatnak el, ahol a lokális konfliktusokon túlmenően most a koronavírus is szedi az áldozatait. Összesen 7 millió euró humanitárius segítségre számíthat Afrika négy országa - Etiópia, Uganda, Mozambik és Burkina Faso -, 2,5 millió eurót kap Jordánia és Libanon, 1,5 milliót Ukrajna.

Szlovákiában ismét meghosszabbította 40 nappal a vészhelyzetet a kormány

Szlovákiában ismét meghosszabbította 40 nappal az október elsején bevezetett vészhelyzet érvényességét a kormány szerdai pozsonyi ülésén - derült ki a kabinet hivatalos honlapján közzétett információkból.

A tavaly bevezetett vészhelyzetet negyedik alkalommal hosszabbította meg a kormány, ismét a járványügyi helyzetre hivatkozva. A döntésről TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az egészségügyi tárcát ideiglenesen vezető Eduard Heger pénzügyminiszterre hivatkozva azt írta: a szakértők egyöntetű véleménye alapján döntöttek a hosszabbításról.     A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ adatai szerint a PCR-teszttel újonnan kimutatott koronavírus-fertőzések számának heti átlaga az elmúlt hetekben nem mutatott lényeges változást, napi szinten kétezer és kétezerötszáz között mozgott.

A mintegy öt és fél millió lakosú országban mintegy három és fél ezer embert kezelnek kórházban a megbetegedéssel. A kórnak tulajdonított új halálesetek hivatalos száma egy hete enyhén csökkenő tendenciát mutat, a halálesetek száma kedden 69-cel 8738-ra emelkedett.

A vészhelyzet újabb meghosszabbítását az a törvény tette lehetővé, amelyet decemberben hagyott jóvá a törvényhozás. A gyorsított eljárásban elfogadott jogszabályt élénken ellenezte az ellenzék, és jogi szakértők bírálatát is kiváltotta. A törvény alapján a szlovák kormány elvben akárhányszor meghosszabbíthatja a vészhelyzetet, a meghosszabbításokat azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia, igaz, elég, ha ezt 20 nappal a kormánydöntés hatálybalépése után teszi meg.

Bukarestben megduplázódott a segélyhívások száma, vidéki mentők segítenek

Vidéki rohammentők (SMURD) érkeztek szerdán tíz megyéből Bukarestbe, hogy kollégáik munkáját segítsék, a koronavírus-járvánnyal összefüggő súlyos esetek miatt ugyanis az utóbbi tíz napon csaknem megduplázódott a segélyhívások száma a román fővárosban - derült ki az Europa FM rádió szerdai riportjából.

Bukarest térségében - a főváros metropolisz-övezetének számító Ilfov megyével együtt - az utóbbi napokban meghaladta a 2300-at a koronavírusteszteléseket, kivizsgálást vagy kórházi beutalást igénylő segélyhívások száma. A katasztrófavédelem kötelékébe tartozó, a sürgős beavatkozást igénylő, súlyos esetre szakosodott SMURD rohammentő-szolgálat munkáját immár 15 vidéki mentőcsapat segíti Bukarestben. Munkájukat a rohamkocsi rendszeres fertőtlenítése is nehezíti: Daniel Vasile, a bukaresti SMURD szóvivője szerint kedden már több mint száz fertőtlenítést végeztek, a járvány kezdete óta pedig mintegy húszezret.

Bukarestben szerdán több mint 1200 új fertőzést diagnosztizáltak, ezzel az utóbbi kéthetes fertőzési arány megközelítette a lakosság 4,5 ezrelékét. A főváros kevesebb mint két hete került ismét - a 3 ezrelékes fertőzési ráta feletti - "vörös" zónába. A járvány gyorsulása miatt szakemberek azt valószínűsítik, hogy a fertőzöttség hamarosan meghaladja Bukarestben a vesztegzár elrendelésének feltételéül megszabott 6 ezrelékes szintet.

Országos szinten szerdán már második napja haladta meg a hatezret a 24 óra alatt beazonosított újabb fertőzések száma, ami több mint 40 százalékkal magasabb az utóbbi két hét átlagánál. Bár az átlagos fertőzésszám még elmarad a második hullám tavaly novemberi napi 8500 esethez közelítő csúcsától, a Covid-kórházak intenzív osztályai megteltek. Már 1266 súlyos állapotban lévő beteg életéért küzdenek az orvosok, ami megközelíti a tavalyi 1300-as csúcsot.

Romániában eddig 875 ezer embernél mutatták ki a vírust, a járvány pedig 21 787 áldozatot követelt, közülük 89-en az utóbbi 24 órában vesztették életüket.

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt a fertőzöttek száma

Negyvenhat százalékkal nőtt a hét első három napján Horvátországban a koronavírussal újonnan fertőzöttek száma a múlt hét hasonló időszakához képest - közölte Krunoslav Capak, a közegészségügyi intézet (HZJZ) igazgatója a válságstáb szerdai sajtótájékoztatóján. A szomszédos Szlovéniában az elmúlt két hét legmagasabb napi esetszámát regisztrálták. Capak kifejtette: hétfő óta 2265 új fertőzöttet azonosítottak, míg a múlt héten ez a szám 1557 volt.

Úgy vélte: a környező országok járványhelyzetéből kiindulva nem volt váratlan fejlemény, hogy Horvátországban is nőtt a fertőzöttek száma. Ezt egyebek közt azzal indokolta, hogy a megbetegedések 50 százalékát a gyorsabban terjedő brit vírusmutáns okozza, valamint a szebb idő bekövetkeztével az emberek is "elengedték magukat". Egyre több a baráti, családi összejövetel, és ez jelenti a legnagyobb kockázatot a fertőzés terjedése szempontjából - húzta alá.

Horvátországban az elmúlt egy nap során 1445 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 253 310-et. Szerdára 12-ten haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5709-re emelkedett. Kórházban 889 beteget ápolnak, közülük 84-en vannak lélegeztetőgépen.

Az Európában engedélyezett három oltóanyagból eddig 348 330 ezer ampulla érkezett az országba, amiből 276 530-at használtak fel; 204 730-an kapták meg az első dózist, 71 800-an pedig már a másodikat is.

Szlovéniában szerdára 1112-vel 202 609-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában hét beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3948-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 444-en vannak kórházban, 83-an intenzív osztályon.

A szlovén kormány szerdai ülésén felülvizsgálja a járványügyi intézkedéseket, és dönt enyhítésükről vagy meghosszabbításukról. A Ljubljana által januárban elfogadott ütemterv szerint a kormány abban az esetben enyhít újra, ha heti átlagban az új fertőzöttek száma 600, a kórházban kezelt betegek száma pedig 500 alá mérséklődik. A mintegy kétmilliós Szlovéniában eddig a lakosság 8,4 százalékát oltották be a koronavírus ellen. Az első dózist 176 956-an, közülük a másodikat 85 165-en kapták meg.

Csehországban rekordszámú Covid-beteget kezelnek a kórházakban

A hét első napján 9401 koronavírusos beteget kezeltek a cseh kórházakban, közülük 2045 állapota volt súlyos. Mindkét esetben a tavaly március elején kirobbant járvány rekordmagas adatairól van szó - derült ki a cseh egészségügyi minisztérium honalapján szerda délelőtt nyilvánosságra hozott frissített kimutatásból.

Kedden a kórházban kezeltek száma 9006-ra, a súlyos állapotúak száma pedig 2016-ra csökkent. Mérsékelt javulást mutat a napi új igazolt fertőzöttek száma is. A laboratóriumi szűrések kedden 13 934 új fertőzöttet találtak, mintegy 1400-al kevesebbet, mint egy hete. A járvány terjedését mutató reprodukciós szám továbbra is egy alatt maradt, ami a kór terjedésének lassulásáról tanúskodik.

Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke szerdán közölte, hogy a kórházak folytatódó rendkívüli leterheltsége miatt a kormány egyelőre nem tervezi az érvényben lévő szigorú óvintézkedések lazítását. Megerősítette: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy engedélyezze a március 28-án lejáró szükségállapot újbóli meghosszabbítását.

Kedden majdnem 44 ezer koronavírus elleni vakcinát adtak be. Az oltakozás december végi kezdete óta eddig összesen 1,7 millió adag vakcinát adtak be döntően idősebb személyeknek, illetve a kórházakban dolgozóknak, általában az egészségügyi személyzetnek, valamint tűzoltóknak és tanítóknak. A második adagot eddig 319 ezren kapták meg. Az oltási folyamat az utóbbi napokban felgyorsult, a beoltott személyek száma jelenleg már mintegy 1,4 millió. Csehországban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat használják, ezek 80 százalékát a Pfizer/BioNTech vakcinák teszik ki.

Ukrajnában megint megugrott az új betegek száma

Ukrajnában szerdára csaknem 12 ezer új koronavírusos fertőzöttet jegyeztek fel, csaknem 2200-zal többet a megelőző napinál, és ismét kiugróan sokan, csaknem 290-en haltak bele a betegségbe egy nap alatt, amivel a járvány kezdete óta elhunytak száma már megközelíti a 29 ezret. A múlt héten is folyamatosan nagymértékben nőtt a napi fertőzöttek száma, amely csak a hétvégén csökkent, aminek az az oka, hogy hétvégenként kevesebb beteg fordul orvoshoz, és kevesebb tesztet végeznek.

A szerdán közölt adatok alapján az elmúlt napban 11 833 új esettel 1 489 023-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 289-cel 28 986-ra. Eddig 1 237 676-an gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont több mint hatezerrel 222 361-re nőtt. Kórházba az elmúlt napban megint kimagaslóan sok, 4887 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, a megelőző napon számuk még csak alig több mint kétezer volt.

A legtöbb új beteget, 1121-et az ország legfertőzöttebb területéről, a fővárosból, Kijevből jelentették, ahol Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma már megközelítette a 149 ezret, az elhunytaké pedig 25-tel 2961-re nőtt. A főváros már narancs besorolást kapott, Klicsko azonban kérte a kormányt, hogy szigorítson a korlátozásokon, mert Kijevben is egyre kevesebb a férőhely a Covid-betegek számára fenntartott kórházakban. Az elmúlt két hétben sorra érkeztek jelentések arról, hogy telítődnek a kórházak a nyugati régiókban - Kárpátalján, Ivano-Frankivszk megyében -, illetve Lvivből (Lemberg), délen Odesszából, keleten pedig Harkivból is hasonló gondokról számoltak be, különösen az intenzív osztályokon súlyos a helyhiány.

Több régióban újabb egészségügyi intézményeket készítenek fel Covid-betegek fogadására. Szerdán a kelet-ukrajnai Poltava polgármestere közölte, hogy a megyeszékhelyen 45-tel növelték meg számukra a kórházi ágyak számát, Lvivben pedig már hétszázzal. Utóbbi város polgármestere, Andrij Szadovij szerdán már kilátásba helyezte azt is, hogy teljes zárlatot vezetnek be a megyeszékhelyen, ha nem lassul a járvány terjedése. Jelenleg a legsúlyosabb, vörös besorolású kategóriába négy nyugati régió tartozik: Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Csernyivci és Zsitomir, az ország többi része narancs, négy régió csupán enyhébb, sárga besorolású.

Közben az egészségügyi tárca szerdán közzétette, hogy megkapta az első ember Ukrajnában a védettséghez szükséges második védőoltást is. Ukrajnában jelenleg még csak egyfajta oltóanyag áll rendelkezésre, az AstraZeneca licence alapján Covishield néven Indiában gyártott vakcina. Eddig az első oltást 71 923-an kapták meg belőle, előző nap 9839-en.

Szerbiai szakember: legalább két hétre le kellene zárni mindent

Nem lesz elegendő csak öt napra bezárni majdnem mindent Szerbiában, ahhoz, hogy a koronavírus-járvány elleni intézkedések hatékonyak legyenek, legalább két hétre van szükség - jelentette ki Predrag Kon, Szerbia legismertebb járványügyi szakértője. Az epidemiológus a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) műsorában beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb tanácsát megfogadva a szerb kormány szerdától vasárnapig szinte minden üzletet bezárt az országban, kizárólag az élelmiszerüzletek, a benzinkutak és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva. Predrag Kon szerint még legalább egy héttel meg kellene hosszabbítani ezeket az intézkedéseket annak érdekében, hogy kézzelfogható és látható eredményük legyen.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 5201-gyel 525 994-re, Koszovóban 553-mal 78 340-re, Észak-Macedóniában 999-cel 113 617-re, Montenegróban 537-tel 84 700-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1606-tal 146 237-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 31-gyel 4768-ra, Koszovóban nyolccal 1727-re, Észak-Macedóniában 24-gyel 3362-re, Montenegróban 15-tel 1152-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 53-mal 5829-re nőtt.

A Moderna már kisgyermekeken is teszteli az oltását

A Moderna amerikai biotechnológiai vállalat kedden bejelentette, hogy az első gyermekek megkapták az oltásukat abban a kísérletben, amelynek során a vállalat koronavírus elleni vakcináját tesztelik a 6 hónapos és 12 éves kor közötti kiskorúakon - írja az amerikai sajtó.

Az Egyesült Államokban és Kanadában - 6750 gyermek részvételével - zajló kísérletben együttműködik az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete , valamint az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma is. "Ez a gyermekgyógyászati kísérlet segít megállapítani, hogy a COVID-19 oltóanyagunk mennyire biztonságos a fiatalabb korosztály esetében." - mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója.

A tervek szerint a kutatók először meghatározzák az oltás biztonságosságát és helyes dózisát a 6 és 12 év közötti gyermekeknél, majd fokozatosan haladnak a legfiatalabb korosztály irányába. Miután minden korcsoportban meghatározták a helyes dózist, a vizsgálat második szakaszában a vakcinát úgynevezett placebóval - azaz álgyógyszerrel - szemben tesztelik, hogy felmérjék, biztonságos-e és kiváltja-e a sejtek ellenanyag termelését.

A Moderna és a Pfizer-BioNTech vállalatok már korábban elkezdték vakcina-kísérleteiket a 12 éves és idősebb serdülők között, amelynek eredményeiről várhatóan hamarosan beszámolnak. A Johnson & Johnson szintén benyújtotta kérelmét az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóságához, miszerint oltóanyagukat egyaránt tesztelnék a 12 és 18 év közötti gyermekek, illetve a 0 és 18 év közötti fiatalok esetében is. Az AstraZeneca brit vállalat és az Oxfordi Egyetem a múlt hónapban indított el egy kísérletet Nagy-Britanniában, melynek keretein belül vakcinájukat 6 éves korú gyermekeken tesztelik.

Olaszországban vonattal evakuálják a Covid-19 betegeket

A zsúfolásig telt kórházak és térségek evakuálását szolgálja az a lélegeztetőgépre kapcsolt betegek szállítására alkalmas vonat, amelyet az olasz vasutak műszaki igazgatóságának vezetője kedden mutatott be.

A római Termini-pályaudvarra érkezett meg a Milánóból indult Covid-19 vonat. A szerelvény kívülről olyan mint akármelyik átlagos vonat, az ablakok hiánya és az oldalára festett nemzeti színű sáv hívja fel a figyelmet arra, hogy rendkívüli vasúti járatról van szó: síneken mozgó intenzív osztályról, mely steril körülmények között, trauma nélkül tudja a szedált, intubált, lélegeztető-gépre kapcsolt betegeket szállítani.

Az olaszul egészségügyi vonatnak nevezett szerelvény ötlete tavaly tavasszal született, amikor a járvány első hullámában felmerült a Covid-19 betegek szállításának problémája. A gócpontnak számító Lombardia tartomány telített kórházaiból Olaszország más térségeibe kellett áthelyezni az intenzíven kezelt betegeket, többeket külföldre is szállítottak. A mentőautóval vagy más járművel történő szállítás gyakran nem bizonyult problémamentesnek, utóbbit hosszabb távolságon a betegek vasúti mozgatása helyettesítheti. Az olasz vasutak, a polgári védelem és Lombardia tartomány közös finanszírozásával a szerelvény tíz hónap alatt készült el Voghera vasútgyárában.

A vonatban három vasúti kocsi a betegek elhelyezésére van fenntartva: kocsinként hét-hét beteget tudnak elhelyezni, egymástól elkülönítve. Minden páciensnek saját box jut önálló lélegeztetőgéppel, a beteg állapotát folyamatosan ellenőrző más gépekkel, monitorokkal, műszaki felszereléssel. A fedélzeti műholdas számítógéprendszer folyamatosan továbbítja a beteg adatait a kiindulási és a befogadó kórháznak. További két kocsi a gépeket ellátó generátorokat és más áramfejlesztőket szállítja, és külön kocsiban alakították ki az egészségügyi személyzet öltözőjét és pihenőrészét, valamint egy kisebb tárgyalószoba is elfért a vonaton.

A járműre felférő 21 beteget 45 orvos és ápoló kíséri. Utóbbiak steril folyosón keresztül jutnak át a betegek részlegére. A vonat óránként százhatvan kilométeres sebességet érhet el, az országos sínhálózaton elsőbbsége van, épp úgy mintha egy mentőautóról lenne szó - nyilatkozta Marco Caposciutti a Trenitalia olasz vasutak műszaki igazgatósága vezetője. Hozzátette, a vonaton a betegeket akár napokig el tudják látni.

A tervek szerint a jármű az új koronavírus-járvány után is szolgálatban marad, hiszen más vészhelyzetben, például földrengések esetén is fel tudják használni.

Osztrák kancellár: megoldást kell találni az európai vakcinaelosztás egyenlőtlenségeire

Korrekcióra szorul az a jelenlegi gyakorlat, amelynek alapján az uniós tagországok egyenlőtlenül kapnak a koronavírus elleni vakcinákból - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben a cseh, szlovén és bolgár miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfők - Andrej Babis cseh, Janez Jansa szlovén és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök - egyetértettek az osztrák kancellár kijelentésével. Közölték: vissza kell térni az uniós tagállamok kormányfőinek korábbi megállapodásához, vagyis az oltóanyagok lakosságarányos elosztásához.

Kurz hangsúlyozta, hogy közös fellépésük célja nem a bűnbakkeresés, hanem a sokat hangoztatott európai szolidaritás elvének érvényre juttatása, és közös európai megoldás keresése a problémára. Hozzátette, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök támogatásáról biztosította a kormányfők kezdeményezését, és még a héten - videókonferencián - tárgyalnak a lehetséges megoldásról.

"A gyógyszergyártók nemcsak a megígért határidőket és mennyiségeket nem tartják be, de a lakosságarányos elosztás elvét sem" - mondta Bojko Boriszov. "Ha így megy tovább, júniusra oda jutunk, hogy bizonyos országokban 30 százalékos, míg más országokban 60 százalékos lesz az átoltottság. Még időben vagyunk, hogy az ebből az aránytalanságból egyenesen következő jogos elégedetlenséget és politikai krízist megelőzzük" - közölte Janez Jansa. Andrej Babis kifejtette: csak akkor valósulhat meg az unió eredeti terve az európai lakosság 70 százalékos átoltottságának nyári elérésére, ha visszatérnek az eredeti elosztási elvhez.

A tájékoztatót megelőző tárgyalásokba a négy kormányfőn kívül Andrej Plenkovic horvát és Krisjanis Karins lett miniszterelnök videókapcsolaton keresztül kapcsolódott be. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jelen helyzetre igazságos megoldást kell találni, mert Európa csak akkor tud sikeresen túljutni a koronavírus okozta válságon, ha nem szakad el az európai szolidaritás elvétől.

Bajor miniszterelnök: kezdeményezően kell fellépni az orosz oltóanyag európai engedélyezése ügyében

Az örökös várakozás helyett kezdeményezően kell fellépni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen Oroszországban kifejlesztett oltóanyag európai uniós engedélyezésének ügyében - mondta Markus Söder bajor kormányfő kedden Münchenben.

A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a tartományi kormány ülése után tartott tájékoztatóján az AstraZeneca-féle oltóanyag alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban elmondta, hogy "nagyon-nagyon keserves" lenne az Európai Uniónak, ha végleg ki kellene vezetni a brit-svéd fejlesztésű vakcinát az oltási kampányból. Ebben az esetben a legnagyobb következetességgel kellene dolgozni "más oltóanyagok engedélyeztetésén" - mondta Markus Söder, kifejtve, hogy "a lehető leggyorsabban, proaktív módon" kellene előmozdítani "orosz és más oltóanyagok" EU-s bevezetésének ügyét, és nem "vég nélkül várakozni" arra, hogy a folyamatot a termékek fejlesztői vigyék előre. Ez az AstraZeneca-vakcina körüli ügytől függetlenül is "ésszerű" lenne - jegyezte meg Markus Söder.

A CSU és a többi 15 német tartományban működő testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségének egyik lehetséges kancellárjelöltje kiemelte, hogy ismét "nehezebb hetek" következnek, és nemcsak Bajorországban, hanem egész Németországban, mert a járványhelyzet várhatóan tovább romlik, a lakosság türelme pedig fogyatkozik. Hangsúlyozta, hogy minden tartományban egységesen be kell tartani a szövetségi kormánnyal kidolgozott megállapodást, miszerint működésbe hozzák a "vészféket", azaz visszaállítják az összes járványügyi korlátozást, amint 100 fölé emelkedik az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Ez a mutató Bajorországban 89-en áll, jelentősen emelkedett az egy héttel korábbi 71-hez képest. A legfőbb ok az először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű vírusváltozat előretörése. Ez a mutáció keletről nyugat felé haladva egyre inkább szétterjed a tartományban - fejtette ki Markus Söder, utalva arra, hogy a Csehországgal határos keleti vidékeken a legsúlyosabb a járványhelyzet.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 5480 fertőződést szűrtek ki tesztekkel Németországban. Ez csaknem harmincszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 4252-höz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 581 329 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A hétnapi fertőzésgyakoriság 83,70. Előző nap 82,90,10 volt, egy héttel korábban pedig 67,50.

Ugyanakkor a vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 238-ra csökkent az egy héttel korábbi 255-ről. A csökkenést a legidősebb korosztályokra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra összpontosító oltási kampány előrehaladásának tulajdonítják szakértők. Az új halálesetekkel 73 656-ra emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma.

Oroszországban kimutatták a vírus dél-afrikai mutációját

Oroszországban kimutatták az új koronavírus dél-afrikai mutációját - közölte az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) kedden a honlapján. A hatóság szerint a SARS-CoV-2 vírusnak a brit változathoz és két, a dél-afrikai mutációhoz tartozó 28 izolátumát sikerült kiszűrni. A vírus brazil változatát egyelőre nem mutatták ki a Roszpotrebnadzornak a kutatásba bevont 14 intézetében.

Alekszandr Gorelov, az Roszpotrebnadzor központi kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese a Rosszija 24 televíziónak kutatásokra hivatkozva kijelentette: a bejegyzett orosz vakcinák hatékonyak a vírus dél-afrikai és más új változataival szemben is. Mint mondta, a vírus genomjában végbemenő mutációk "a százalék ezredrészét jelentik", ezért nem befolyásolhatják jelentősen az oltóanyagok hatását. Hozzátette, hogy a Covid-19 elleni vakcinákat, az influenza elleni oltóanyagokhoz hasonlóan, a járványhelyzetnek megfelelően lehet módosítani.

Alekszandr Gincburg, a Szputnyik V-t kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója keddi online sajtóértekezletén ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a tesztek szerint a vakcina "tökéletesen semlegesíti" a brit variánst, a többi változattal kapcsolatban pedig mintegy egy héten belül várhatók a vizsgálati eredmények. Gincburg hangot adott elméletének, miszerint a vérrögképződést az AstraZeneca vakcinájával beoltott pácienseknél nem maga a készítmény, hanem annak nem kellő mértékű megtisztítása okozhatta. Azt is mondta, hogy a Szputnyik V-vel vakcináltak közül senki nem halt meg, az allergiásoknak pedig azt javasolta, hogy abban az időszakban oltassák be magukat, amikor az érzékenységük legkevésbé jelentkezik.

Az akadémikus szerint nem változtat a vakcináció hatékonyságán, ha a páciensek a Szputnyik V két komponensével két különböző országban oltanak be, mert a különböző helyen gyártott oltóanyagot 18 paraméter szerint ellenőrzik. Kijelentette, hogy a két oltás közötti szünet 60 napra növelhető. Úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik V beadása után lehet alkoholt fogyasztani, de "ésszerű határok között". Gincburg azt jósolta, hogy májusra Olaszországban havi 10 millió adagra futhat fel a Szputnyik V gyártása.

Valerij Falkov tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a közeli napokban polgári forgalomba kerül a harmadik orosz vakcina, a Csumakov Intézet által kifejlesztett CoviVac is.

Mihail Murasko egészégügyi miniszter az orosz parlamenti alsóház egészségügyi bizottságának kibővített ülésén bejelentette, hogy Oroszországban kedden bejegyeztek egy új tesztrendszert, amely mások mellett kimutatja a vírus brit mutációját is. A politikus szerint Oroszországban "példátlanul magas szintű" a Covid-19 ellen kifejlesztett vakcinák minőségellenőrzése. Közölte, hogy minden egyes ampullát többszörös kontrollnak vetnek alá.

A TASZSZ hírügynökség kedden azt írta, hogy a szentpétervári hatóságok a vakcináció csökkenő üteme és az oltóanyag hiánya miatt arra számítanak, hogy a járvány harmadik hulláma eléri a várost.

Oroszországban a kedden közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 9393-mal 4 409 438-ra emelkedett. A napi növekmény 0,21 százalék, az új esetek 10,9 százaléka tünetmentes. Az R-szám országosan 1,03, Moszkvában 1,26. Az aktív fertőzöttek száma 302 281-re csökkent, míg a halálos áldozatoké 443-mal 92 937-re nőtt, a felépülteké pedig 10 644-gyel 4 014 220-ra emelkedett.

A járvány kezdete óta több mint 115,7 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 214 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 491 357 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. Az orosz kormány kedden április 16-áig meghosszabbította az Oroszország és a Nagy Britannia közötti légiforgalom szüneteltetéséről december 22-én hozott döntés hatályát.

Francia miniszterelnök: beléptünk a harmadik hullámba, amelyet számos variáns jellemez

Franciaország belépett a koronavírus-járvány harmadik hullámának egy olyan formájába, amelyet számos variáns jellemez - mondta Jean Castex miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben. Kiemelte, hogy az AstraZeneca vakcinájának felfüggesztése ellenére az oltás marad "az első számú stratégia" a járvány megfékezésére. "A járvány hosszabbításokra játszik" - fogalmazott a kormányfő annak egyéves évfordulóján, hogy Emmanuel Macron államfő bejelentette az ország másnapi teljes lezárását. A képviselők csenddel emlékeztek meg a járvány eddigi 91 ezer áldozatáról.

A járványhelyzet a száz francia megyének mintegy ötödében érte el a kritikus szintet, mindenekelőtt a fővárosi régióban. A nyolc megyét magába foglaló Ile-de-France régió Európa egyik legsűrűbben lakott területe: a Franciaország területének alig két százalékát jelentő régióban több mint 12 millióan laknak, s itt ápolják a súlyos betegek negyedét. A 100 ezer főre jutó fertőzöttek száma az elmúlt héten Párizsban meghaladta a 400-at, miközben a riasztási szint 250, az országos átlag pedig 200.

Emmanuel Macron kedden fogadta a kormány mellett működő tudományos tanács tagjait, szerdán pedig a védelmi tanáccsal és a kormányülésen egyeztetett az esetleges újabb korlátozásokról. A tudományos tanács azt javasolja, hogy az iskolákat csak végső esetben zárja be a kormány.

Az egészségügyi tárca keddi esti adatai szerint az elmúlt 24 órában 29 975 új esetet tártak fel, a kórházban ápoltak száma egyelőre továbbra is 25 ezer. Az intenzív osztályon ápoltak száma viszont fokozatosan nő, kedd este 4239 volt (az első hullám csúcspontján 7200-an, az őszi hullámban pedig csaknem 5 ezren voltak intenzív osztályon).

Az országba eddig beérkezett 10,8 millió oltóanyagból 5,3 millióan (8 százalék) kapták meg az első adagot, közülük 144 ezren az elmúlt 24 órában, 2,2 millióan pedig már mindkét komponenst, ez utóbbi szám 28 ezerrel emelkedett hétfő óta.

Legolvasottabb cikkeink