A munkahelyi stressz hatása a gazdaságra

A túlzott stressz a második leggyakrabban előforduló munkához köthető egészségügyi probléma, amely a munkahelyi hiányzások 50-60 százalékának hátterében áll. Egyszerre beszélhetünk tehát komoly egészségügyi és gazdasági problémáról. A GDP 4%-ára tehető az Európai Unió országaiban a munkahelyi stressz által okozott bevételkiesés és a jelenséggel összefüggő kiadások összege. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a témában pályázatot írt ki, amely a prevenciót helyezi a középpontba. AZ IOSHA2 (Improving the Occupational Safety and Health Awareness) programot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 5 partnerével együtt nyerte el, a koordinációs feladatokat pedig a hazai munkaadói szervezet végzi - tudatta közleményben a Szövetség.

Az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, amely jelentős hányadában a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll. Ez a jelenség okozhat gyakori fejfájást, izomfájdalmakat, szerepet játszhat szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedésekben. Emellett a stressz nyomot hagy a munkavállaló hangulatán is, ingerlékenység apátia, koncentrációzavar gátolhatja a minőségi munkavégzést és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát.

A munkahelyi stressz napjainkban nem csupán a munkavállalók életére van jelentős hatással, de egy-egy vállalat és ezen keresztül az egész gazdasági rendszer működését is negatívan befolyásolja. A munkahelyi stressz gazdaságra gyakorolt hatása sok összetevőből áll. A betegszabadságok és a korai nyugdíjazás költsége, illetve a magas fluktuációból fakadó ráfordítások állnak a kiadási oldalon. A másik problémakört a bevételek elmaradása jelenti. Ennek fő okát a stressz miatti produktivitás-csökkenés illetve ezzel összefüggésben a cég ügyfeleinek elvesztése jelentheti. Átlagosan egy európai ország a GDP-jének 4%-át veszíti el a munkahelyi stressz miatt. Ez az összeg az egész unióra vetítve meghaladja az 500 milliárd eurót, ami nagyjából Magyarország 6 évi GDP-jének felel meg.

„Az elmúlt években az MGYOSZ nyolc nemzetközi projektekben vett részt vezetőként vagy partnerként. Munkaerő-piaci kérdésektől kezdve, az információs technológiákon keresztül, a munkahelyi egészségmegőrzésig számos programban vállaltunk meghatározó szerepet. Az első IOSHA programot, amelynek témája a munkahelyi biztonság és a munkahelyi baleseteket csökkentése volt, szintén az MGYOSZ koordinálta. Az IOSHA2 program kapcsán fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót. Ebből is jól látható, kiemelten fontos területről beszélünk, melynek megoldásához reményeim szerint jelentősen hozzájárulhat ez a projekt is." – mondta Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke.

„A várhatóan ősz végén záruló IOSHA2 programban hat ország vesz részt: Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Románia és Szlovénia. Fő törekvésünk, hogy felhívjuk a figyelmet a túlzott munkahelyi stressz okozta problémákra, és javaslatokat, jól működő, kipróbált megoldásokat kínáljunk mind a munkaadók mind a munkavállalók számára ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy olykor akár kifejezetten egyszerű technikákkal is elkerülhető a túlzott munkahelyi stressz, ami a dolgozóknak és a vállalkozásoknak is elemi érdeke. A következő hónapokban minden létező fórumon – szakmai workshopokon, nemzetközi konferencián, tájékoztató anyagokon és oktatófilmen keresztül is – szeretnénk felhívni a figyelmet a problémára." – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.