A nátha veszélyesebb vagy az elhízás?

Tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség. Ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből.

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot - öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni - foglalta össze az eredményt a PTE Gyermek Prevenciós Központ közleménye.

Dr. Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője - az Európai Elhízás elleni nap alkalmából - 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára:

• A fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra.

• Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása.

• A várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz, stb.) folyamatos figyelemmel kísérése, és ha szükséges szakember általi kiigazítása.

• Csecsemő- és kisdedkori táplálás ellenőrzése (különös tekintettel az energia- és fehérjebevitelre, valamint a hozzátáplálás elkezdésének időpontjára és minőségére).

• Postnatalis (csecsemő születés utáni) súlygyarapodás folyamatos ellenőrzése: megelőzendő a túlságosan gyors korai súlygyarapodás.

• Anyatejes táplálás fenntartása, folyamatos támogatása legalább hat hónapos korig (amennyiben lehetőség van rá).

• A gyermek étvágyának szülői elfogadása, ne erőszakolják saját elvárásaikat a gyermekre.

• Az ételpreferenciák kialakítására nagy hangsúlyt kell helyezni (gyümölcs és zöldség-fogyasztás szorgalmazása, sós, mesterségesen édesített ételek kerülése, stb.) már a hozzátáplálás első lépéseitől kezdődően.

•A szülők, testvérek modellszerepének hangsúlyozása – a gyerekek már életük második évétől mintát vesznek a családi étkezési környezetből, átveszik testvéreik, szüleik étkezési szokásait. A családi minta rendkívül fontos a csecsemő étkezési szokásainak kialakulásában.

•A rendszeres fizikai aktivitás és megfelelő időtartamú, pihentető alvás biztosítása.