A negyedik hullám már nem ijeszti meg a lakosságot

Az Ipsos legfrissebb kutatása szerint a 18 év felettiek 39%-a biztos, további 40% valószínűnek tartja a negyedik hullám kialakulását, míg tízből mindössze egy lakos nem lát erre esélyt. Összességében erősödtek a félelemek a két hónappal ezelőtti méréshez képest - ismertették közleményben.

Az egyes társadalmi szegmensek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők közel negyede (24%) valószínűtlennek tart egy újabb megbetegedési hullámot. Szintén szkeptikusabb az átlagnál a vírus felfutásával kapcsolatban a legfiatalabb felnőttek korosztálya: a 18-29 évesek 17%-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy megismétlődjenek a korábbiak. Velük szemben a 60 év felettiek állnak, körükben csak 4% véli úgy, hogy nem lesz őszi hullám, míg 48% biztos annak kialakulásában.

Az idősebbek védekezési gyakorlata a fentiekkel párhuzamosan nagyobb fegyelmezettséget mutat, mivel valamennyi személyes óvintézkedést az országos átlag felett alkalmaz a korosztály: 63%-uk még jelenleg is visel arcmaszkot legalább alkalmanként, 72% kifejezetten ügyel a rendszeres kézmosásra, 27% távol tartja magát a tömegközlekedéstől, illetve 32% a személyes kontaktusokat is kerüli.

A teljes lakosságot továbbra is növekvő mobilitás és enyhe fegyelem jellemzi. Ugyan a magyarok valószínűsítik a járvány felfutását, úgy tűnik megbíznak a vakcinák jelentette védelemben, és nem az életük korlátozásában látják a biztonság zálogát.

Az Ipsos tracking vizsgálata szerint enyhén nőtt a havi új oltások száma (a 4,9%-os augusztusi szinthez képest szeptemberben 6,8% kért újabb vakcinaadagot), az átoltottság megújításának tempója ugyanakkor jóval lassabb, mint ahogy „elöregszenek” a korábban felvett vakcinák. A romló védettségűek csoportját kiegészítve a mintegy 2,4 millió oltatlannal, a magyar felnőtt lakosság tényleges átoltottsága jelentően eshet egy hónapon belül, ha nem lendül fel a lakosság vakcinációs hajlandósága.

(Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.)