A refluxról a budapesti nyelőcső-világkongresszuson

Az International Society for the Diseases of the Esophagus - ISDE XI. kongresszusának Budapest ad otthont.

Mint Kiss János professzor, a tanácskozás elnöke az MTI-nek elmondta, a szombaton záruló rendezvény munkájában 54 országból mintegy 800 szakember vesz részt, köztük nemzetközi szaktekintélyek. A kongresszus rangját mutatja az a 64 világhírű felkért szakember, akik egy vagy több előadást tartottak. A szervezőbizottsághoz összesen 530 pályamunka érkezett, amelyből 493-at fogadtak el, köztük 326 poszterelőadást. A négy szekcióban összességében 63 órányi előadás hangzik el.

"A nyelőcső betegségei a medicinán belül egy viszonylag szűk, ám nagyon fontos területet jelentenek" - hangsúlyozta a professzor az MTI-nek. Mint kifejtette a tanácskozás résztvevői foglalkoztak e betegségtípus diagnosztikai, belgyógyászati és sebészeti vonatkozásaival. A figyelem központjában két kiemelkedő fontosságú kórképcsoport volt: a napjainkban civilizációs ártalomnak mondható reflux, valamint az onkológiai betegségek. Ez a két kórkép azonban összefügghet egymással.

"A reflux civilizációs betegség, amely a lakosság harmadát-felét különféle mértékben érintheti. A gyomorból a savas, esetleg savas-epés tartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Mivel a nyelőcső belső borítása nincs hozzászokva ilyen kémiai hatáshoz, ezért az adott állapot kellemetlen következményekkel - fájdalommal, gyulladással jár. A nyálkahártya kifekélyesedhet, vagy átalakul, úgynevezett Barrett-metaplasia fejlődik ki.

Ez a nyelőcső nyálkahártyájában megjelenő olyan sejtszintű átalakulás, amely a daganatot megelőző állapot lehet. Nem kötelező, hogy ebből rosszindulatú elváltozás alakuljon ki, statisztikailag azonban sokkal nagyobb valószínűséggel fejlődik ki ennek talaján rosszindulatú elváltozás, mintha nincs metaplasia" - magyarázta a professzor.

Korábban kevésbé volt gyakori a reflux. Feltételezések szerint kialakulásában közrejátszik a hasüregen belüli nyomás fokozódása, amelyért a túlsúly okolható.

A másik központi téma az onkológiai megbetegedések. A nyelőcső és a cardia (gyomorszáj) táji daganatok ugyanis, bár nem szerepelnek a vezető halálokok között, de az első tíz között vannak. "Magyarországon évente 700-800 új nyelőcsődaganatos betegséget diagnosztizálnak: még korszerű kezelés mellett is ezeknek a betegeknek a felét-kétharmadát öt éven belül elveszítjük" - közölte Kiss János.

A kongresszus elnöke kitért arra, hogy a tanácskozáson sok szó esett a korszerű diagnosztikai berendezésekről, így az ultrahangról, radiológiai eljárásokról, valamint az endoszkópos vizsgálatokról, amelyek új lehetőségeket biztosítanak az orvosoknak.

"A hagyományos endoszkóppal egy megvilágított nyálkahártyát, egy belső nyelőcsőrészt - gyomorrészletet látott a tükrözést végző orvos. Újabban szükség esetén lehet nagyítani a vizsgálandó területet, a kromoendoszkópiánál pedig nem csupán a látható fény kategóriájában, hanem más tartományokban is lehet vizsgálni az elváltozást, néhány speciális megjelenítésben láthatóvá tenni" - mondta.

Új sebészeti technikákat is bemutattak budapesti kongresszuson. Az elmúlt években a sebészetben nagy teret nyertek az úgynevezett minimálisan invazív eljárások (kulcslyuktechnika).
"Ennek számtalan vetülete van - hogyan kell ezeket a műtéteket végezni, hogy kellően radikális legyen, ha daganatos sebészetről van szó, a helyreállítás pedig funkcionálisan elfogadható szintű legyen.

Szó eset a Barrett-metaplasia eltávolításáról is. Több, nagy vitát kiváltó előadás hangzott el arról, hogy mikor lehet, mikor indokolt, és mikor nem szabad elvégezni. Számtalan előadás hangzott el az onkológia területéről, arról, hogy milyen kiegészítő kezeléseket kell elvégezni a daganatos betegeknél a műtétek előtt, esetleg a sebészeti beavatkozás után" - tájékoztatta az MTI-t a kongresszus elnöke.