A legtöbb országban még mindig úgy kezelik, mint a siketség és vakság összességét.
A siketvakok nem lehetnek többé láthatatlan európai polgárok - hangsúlyozták az Európai Parlamentben rendezett európai siketvakok helyzetét tárgyaló konferencián szerdán Brüsszelben, ahol Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP) képviselő volt a házigazda. Kósa Ádám EP-képviselő, aki egyben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, Davor Ivo Stier horvát és Helga Stevens belga kollégájával közösen fogadta az Európai Siketvak Unió horvát elnökét, valamint a magyar, a belga, a spanyol és a finn siketvakok egyesületeinek vezetőit.
A rendezvény házigazdájaként a magyar fogyatékosságügyi érdekvédelmi vezető egyebek közt a siketvakok társadalmi befogadásáról beszélt. Mint mondta, ez akkor válhat valósággá, ha az emberek jobban megismerik őket, hiszen csak különleges kommunikációs igényeikben különböznek tőlünk. Hangsúlyozta a siketvakok kommunikációjának jogszabály szintű elismerésének fontosságát, amelyet Európában elsőként Magyarországon már meg is tettek a magyar jelnyelvről szóló törvény által.
Az eseményen a siketvakok képviselői arról beszéltek, hogy bár az Európai Unió 2004 óta speciális fogyatékosságként ismeri el a siketvakságot, a legtöbb országban még mindig úgy kezelik, mint a siketség és vakság összességét, ezért egyes országokban nincsenek pontos adatok arról, hány ember is érintett. Ezt megerősítvén Gangl Tamás, a Siketvakok Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy Magyarországon a 2011-es népszámlálás adataiból kiderült, hogy a korábban becsültnél is több siketvak magyar állampolgár van. Helga Stevens, konzervatív EP-képviselő ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a siketvakok nem lehetnek többé láthatatlan európai polgárok. Az eseményen felszólaltak az Európai Bizottság és az Európai Ombudsman képviselői is.