• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A távorvoslás csökkentheti az egészségügy óriási karbonlábnyomát

Hírek 2024.11.13 Forrás: (X)
A távorvoslás csökkentheti az egészségügy óriási karbonlábnyomát

Meglepő kijelentés, de az egészségügy az egyik legnagyobb szennyező, ha szén-dioxid-kibocsátásról van szó.

A bolygónkon az egészségügyi ágazat, ha országként tekintenénk rá, akkor az 5. legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne. Karbonlábnyoma a világ teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 4,4 százalékára tehető, ami 514 darab széntüzelésű erőmű éves kibocsátásával egyenértékű. Egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy az egészségügyi szektor, amely szinte mindenhol az egyik legnagyobb foglalkoztató, környezetre gyakorolt hatása révén jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

A kérdés, hogyan lehet megoldani a szektor kibocsátásának mérséklését. A digitális megoldások - köztük a távorvoslás, az időpontfoglalás, a kórházak logisztikai rendszerének online alapokra helyezése vagy éppen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása - bizonyosan érdemben csökkentik a karbonlábnyomot.

Az AI ma szinte az összes tudományos területen jelentős változásokat hozott, és nem csak a mindennapi működés során, de a kutatás-fejlesztésben is, hiszen komoly erőforrásokat - elsősorban időt és pénzt - szabadít fel. Ez azonban az előnyök mellett kihívásokat, akadályokat, sőt az etikus felhasználással kapcsolatos kérdéseket is felvet. A világ egyik vezető biotechnológiai vállalata, az MSD Pharma is ezekkel a kérdésekkel szembesül. A vállalat által adott válaszok számos gyakorlati megoldást hoztak a mindennapokban: ezeket a globálisan is releváns módszereket mutatja be majd Anton Groom, az MSD hiperautomatizálásért és generatív mesterséges intelligenciáért felelős globális vezetője a hamarosan megrendezésre kerülő 5. Digital Health Summit konferencián.

A mindennapokban persze az olyan megoldások is sokat jelentenek, mint például a gyógyszerautomaták. Magyarországon jelenleg 700 ezer embert érint a probléma, miszerint a lakhelyükön nincs patika vagy fiókgyógyszertár. Ezek a kórházakban, gyógyszertárakban vagy akár közterületeken teszik lehetővé a gyógyszerek önkiszolgáló vásárlását. Az elmúlt hónapok hazai tapasztalatairól Lakatos András, a Pegasus Informatikai Kft. ügyvezetője beszél majd a konferencián.

A gyógyszeripar előtt álló digitális lehetőségekről dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, dr. Isabel Gruber, az MSD Pharma ügyvezetője és Massimiliano Magnelli, a Bristol Myers Squibb áprilisban kinevezett magyarországi vezérigazgatója cserél majd eszmét az eseményen. A hazai egészségügy tekintetében szó lesz a betegutak digitális menedzselésének lehetőségeiről is az ellátórendszerben, valamint arról, hogy a mesterséges intelligencia által működtetett diagnosztikai eszközök miként járulhatnak hozzá a köz- és magánszféra (együtt)működéséhez.

Érdekes témának ígérkezik a jövő kórháza tematika is. Ebben a kerekasztal-beszélgetésben többek között dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója és dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet vezetője is részt vesz. Az elmúlt években az Országos Onkológiai Intézetben komoly eszközparkfejlesztés valósult meg, amely a korszerűsítés mellett a daganatok korai diagnosztizálásának elősegítésében, valamint a daganatsebészeti és sugárterápiás eljárások modernizálásában hozott előrelépést. A jövőben az intézet egyre nagyobb hangsúlyt fog fektetni a hiteles adatokon nyugvó adatalapú döntéselőkészítésre a betegek ellátásának gyorsabbá és hatékonyabbá tételének érdekében, valamint a mesterséges intelligencia algoritmusai adta lehetőségeket is segítségül hívják majd.