A tudományokat ünneplik az Akadémián

A társadalom minél szélesebb rétegeivel kell megismertetni a tudományos gondolkodásmódot, a fiataloknak pedig megmutatni, hogy a felfedezés szépség és igazi kihívásokkal jár. Erről az MTA elnöke beszélt hétfőn Budapesten, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján.

Lovász László Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. "Nem elég a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani, szükség van a tudományos látásmód továbbadására is" - tette hozzá.

Az akadémiai elnök hangsúlyozta, hogy a társadalomnak joga van megismerni a tudomány legfrissebb eredményeit, hiszen a kutatások közpénzből zajlanak. Fontosnak nevezte, hogy a tudománnyal vonzó életpályát tudjanak megmutatni a fiataloknak, de - fűzte hozzá - a gazdasági problémákra is a tudomány módszereivel lehet választ kapni.

"Lényeges, hogy a tudományos utánpótlás szempontjából az oktatást is tudományos alapokon újítsuk meg" - jegyezte meg.

A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban indította el a Magyar Tudomány Ünnepét annak emlékére, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára ajánlotta fel. A november 3-i ünnep idénre már csaknem egyhónapos eseménysorozattá fejlődött.

Az idei program alcíme Messze látó tudomány. Országszerte rendeznek nyilvános előadásokat, megrendezik a diákkutatók fórumát, A tudomány megrendelői című konferenciát, programokat szerveznek a kutatóintézetek is.

"A tudomány eredményei a jövőben hasznosulnak, nemcsak műszaki eredményeken keresztül, hanem azzal is, hogy a világról való gondolkodásunkat formálják. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan kutatásokat folytassunk, amelynek eredményei néhány évtized múlva gyermekeink és unokáink életét fogják megkönnyíteni" - szögezte le Lovász László.

Kitért arra, hogy a múlt eredményeire támaszkodva a kutatásokban érdemes új horizontok után kémlelni, és napjainkban ezek közé tartozik a szegénység, a környezetvédelem, a természeti erőforrások korlátainak óriási kihívása, de a technológiai eredmények, a társadalom, az oktatás, a művészet területén is számos ilyen téma van.

"Különböző tudományok együttműködésére, egymás módszereinek, eredményeinek mélyebb megértésére van szükség. Ennek lehetőségét az Akadémia kutatóhálózatának, új kutatóközpontjainak, az egyetemekkel való együttműködésnek kell szolgálnia" - mondta Lovász László. Arról is beszélt, hogy az Akadémiai kutatóinak, tudósainak és munkatársainak köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült lépést tartani a körülöttünk változó világgal. "Reméljük, hogy a következő időszakban ezt be is tudjuk mutatni".

A Magyar Tudomány Ünnepe idei programjaiban űrcsillagászat, genetika, vizuális informatika és agykutatás is szerepel. A rendezvénysorozat elsősorban a jövőnket alakító technológiák és tudományos kutatások számára kínál bemutatkozási lehetőséget négy héten át. Az MTA székházában öt kiemelt eseményt, kutatóintézeteiben, valamint egyéb helyszíneken számos konferenciát és előadást kínáló Magyar Tudomány Ünnepe digitális felületén (mta.hu/tudomanyunnep) az érdeklődők áttekinthetik a programokat.

A programsorozaton hétfőn először Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma - a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című előadását hallhatta a közönség.

Kiemelkedő kutatói teljesítményeket díjaztak

Kimagasló kutatói teljesítményeket díjaztak a Magyar Tudomány Ünnepének hétfői nyitórendezvényén, a Magyar Tudományos Akadémia székházában, ahol heten vehették át a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére szolgáló Eötvös József-koszorút.

Az MTA tájékoztatása szerint az Akadémia elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki Gallé Lászlót, a biológiai tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének professor emeritusát; Kuszmann Jánost, a kémiai tudomány doktorát, a Gyógyszerkutató Intézet/IVAX nyugalmazott tudományos tanácsadóját, osztályvezetőjét; Móricz Ferencet, a matematikai tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének professor emeritusát; Szabó Katalint, a közgazdaságtudomány doktorát, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék professzorát; Szederkényi Tibort, a földtudomány doktorát, a Pécsi Egyetem Földtani Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárát; Szűcs Istvánt, a közgazdaságtudomány doktorát, a Szent István Egyetem professor emeritusát; valamint Voigt Vilmost, a néprajztudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Néprajzi Intézet, Folklór Tanszék professor emeritusát.

Az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az alapított Szily Kálmán-díjat Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának titkárságvezetője kapta.
A Nobel-díjas magyar fizikusról, Wigner Jenőről elnevezett, a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma által odaítélt elismerést Zoletnik Sándor, az MTA Wigner Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a fizikai tudomány kandidátusa vehette át.

Hajós György, a kémiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusa kapta a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat.

A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat megosztva ítélték Kónya Krisztinának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék adjunktusának és Mándi Attilának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék tudományos munkatársának.

A hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja, Pungor Ernő emlékének méltó megőrzését szolgáló Pungor Ernő-díjat Demeter Ádám, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese kapta.

Mezei István okleveles gépészmérnöknek, a Magyar Államvasutak nyugalmazott igazgatójának ítélték életműve elismeréseként a Mikó Imre-díjat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét. Az aktív szakember kategóriában megosztva ítélték oda az elismerést Jászberényi Attila okleveles villamosmérnöknek, a MÁV-START műszaki főmunkatársának és Virág István hidászmérnöknek, a MÁV ZRt. osztályvezetőjének.

Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók munkáját elismerő Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat Fried Miklós, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete Fotonikai Kutatócsoportjának osztályvezetője; Vukics Krisztina gyógyszerkutató vegyészmérnök, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszerkémiai szerves szintetikus kutatólaboratóriumának osztályvezetője; valamint Zámboriné Németh Éva, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyógy- és Aromanövények Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapta.