A vakvezető kutyáknak is van világnapja

A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban "vonulnak nyugdíjba".

A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Közel egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják, tavaly 123 millió forinttal.

Míg a világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban évi mintegy 20-25 kutyát adtak át. Egy teljesen kiképzett kutyára akár két évet is kell várni, a Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. A rászoruló igényjogosult vak ember a kutyához 30 ezer forintért jut, a kiképzéssel járó tetemes költségeket a vakok szövetsége viseli. (Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, a kiképzett kutya ára csaknem kétmillió forint.) Idén márciusban másodszor rendezték meg a vakvezető kutyák napját Budapesten, e rendezvényen odaítélték a Legboldogabb vakvezető kutya díjat, amely a kutya és gazdája között kialakult, szavakkal megmagyarázhatatlan, tökéletes harmóniát ismeri el.

2009 decemberében lépett hatályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhelyekre, közművelődési és oktatási intézményekbe be kell engedni a hámmal és jelvénnyel ellátott segítő kutyákat.

A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák szinte mindennap valamilyen formában megmentik gazdáik életét.