A várható élettartam emelkedése nagy kockázat

Az emberek világszerte 3 évvel hosszabb ideig élnek, mint általában várták, ami 50 százalékkal megnöveli az öregedés költségeit. A kormányok és a nyugdíj-alapok nincsenek erre felkészülve, idézi az IMF véleményét a Független.hu. Az öregedő 'baby boom' nemzedék ellátási költségei feszegetik már a költségkeretet, főleg a fejlett gazdaságú országokban. Ott 2050-re a társadalom felét öregek fogják alkotni, ugyanannyian lesznek, mint a dolgozó réteg. Az IMF tanulmánya, amely a World Economic Outlook folyóiratban jelent meg, azt mutatja, hogy a probléma globális jellegű, és az élettartam növekedése nagyobb kockázat, mint gondolták.

"Ha 2050-ben mindenki csak három évvel él tovább, mint most várható - mint ahogy éveken át alábecsülték az élettartam várható hosszabbodását -, a társadalomnak évente a GDP 1-2%-nak megfelelő extra forrásra lesz szüksége. Egyedül az Egyesült Államokban, a magánnyugdíj-tervekhez 9.0 százalékponttal járul hozzá a kötelezettségekhez az extra három év életidő. Az IMF sürgeti a kormányokat és a privát szektort, készüljenek föl a hosszabb élettartam kockázatára.

A demográfusok azt feltételezték, hogy az élettartam növekedése lassulni fog a fejlett országokban. De az orvosi technika folyamatos fejlődésével ez nem következett be olyan élesen, mint várták. A fejlődő gazdaságokban pedig az életszínvonal emelkedése és az egészségügy kiterjesztése növeli az élettartamot.

Mekkora költséget jelent ez, mutatja az IMF becslése, amely szerint ha a fejlett gazdaságok a 3 plusz életév miatti nyugdíjalap-hiányt most azonnal be akarnák tömni, a 2010. évi GDP 50%-ának megfelelő összeget kellene rákölteniük. Ugyanez a fejlődő gazdaságoknak a GDP 25%-ába kerülne. És ezeket az extra költségeket az országoknak az öregedő népesség miatti teljes, megduplázódó költségeken felül kell viselniük 2050-ben.

A becslések csak a nyugdíjra vonatkoznak. Nem tartalmazzák az egészségügyi költségeket, amelyek szintén nőnek, azzal, hogy valaki hosszabb ideig él. Egy 2009 decemberében készült tanulmány (MacArthur Research Network on Aging) az öregedésről, azt a becslést adta, hogy az amerikaiak, azzal, hogy 3 - 8 évvel tovább élnek, mint várható volt, 3,2 trillió dollárral nagyobb terhet rónak az egészségügyi ellátó és társadalombiztosítási rendszerre.
Észak-Amerikában és a fejlett európai országokban az élettartam 8 évvel nőtt 1970 és 2010 között, és várhatóan további 4 évvel növekszik 2050-ig - ami 5 hét évente.

A 65 év fölötti népesség aránya a munkaképes korúakéhoz (15-64 éves) képest a teljes népességben 24%-ról - várhatóan - 48%-ra nő a fejlett gazdaságú országokban 2050-re: vagyis egy dolgozó - egy nyugdíjas lesz az arány. A felemelkedő európai országokban az élettartam sokkal lassabban nőtt: 1,1 évvel évente, 2010-ig. De a következő 40 évben élesen, 6,8 évvel fog megnőni - várhatóan, mondja az IMF. A fejlődő országokban az öregek aránya várhatóan a jelenlegi 13%-ról 33%-ra emelkedik 2050-re.

A kormányoknak kezelni kell azt a kockázatot, hogy az emberek tovább élnek: emelni kell a nyugdíj-korhatárt, növelni a nyugdíj-járulékokat az állami nyugdíjhoz, és csökkenteni a nyugdíjakat. Ezeket a lépéseket már fontolgatják a legfejlettebb gazdaságok. Emellett meg kell tanítani polgáraikat, hogyan készüljenek a nyugdíjba vonulásukra, és segíteni kell olyan nyugdíj-termékek kialakítását, amelyek megvédik az embereket a 'túléltem a nyugdíjamat' kockázat ellen.