Magyar kutatók tudhatnak meg többet a figyelemhiányos hiperaktivitásról a most induló kutatásból.
A Magyar Tudományos Akadémia egyik most induló Lendület kutatócsoportja többek között figyelemhiányos hiperaktivitászavarral élő fiatalok életét követi majd, hogy megismerje a betegség védő- vagy rizikófaktorait. Ezek tudatában javítani lehet majd a megelőzési és a kezelési módszereket - mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Bunford Nóra klinikai szakpszichológus, az MTA tudományos munkatársa.
Bunford Nóra klinikai szakpszichológus kiemelte: a zavaroknak bio-pszicho-szociális okai vannak. Léteznek biológiai, genetikai, idegrendszeri, fiziológiás rizikófaktorok, amelyek a zavarok kialakulásának esélyét növelik, de nem feltétlenül garantálják. A pszichés okok az egyén különböző tulajdonságaival összefüggésbe hozhatóak, például a személyiségjegyekkel és magatartásformákkal. A szociális környezet is felerősítheti a biológiai rizikófaktorokat, és a tünetek megjelenését előidézheti, vagy éppen azok súlyát csökkentheti, és a tünetek megjelenítésének valószínűségét is csökkentheti – fejtette ki az MTA tudományos munkatársa.
Bunford Nóra elmondta, hogy longitudinális, vagyis hosszmetszeti vizsgálatban néznék meg, hogy mik azok a jellemzők, amelyek a tüneteket és a negatív károsodásokat fenntartják, valamint ezek csökkenéséhez hozzájárulnak hosszú távon.
A zavarok a fiatalok és fiatal felnőttek 15 százalékát érintik, ezért fontos a további vizsgálat – emelte ki az MTA tudományos munkatársa.