A fiatalabb betegek nagyobb tehernek érzik COPD-betegségüket

A COPD: Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease orvosi szaklap közzétette egy nemzetközi felmérés eredményeit, amely 1375 COPD-vel (krónikus obstruktív tüdőbetegség) élő, 45 éves vagy annál idősebb beteg bevonásával készült 11 országban. A felmérés szerint a COPD jelentős fizikai és pszichoszociális terhet jelent a betegeknek, különösen a 45-54 éves korosztályban. Ez a csoport - összehasonlítva a 65 éves vagy annál idősebb betegekkel - gyakrabban számolt be arról, hogy a COPD jelentősen rontja a közérzetüket és korlátozza mindennapi tevékenységüket1. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy - különösen a fiatalabb betegek - elégedetlenek az életminőségükkel és a betegségükkel kapcsolatos tájékoztatással - összegezte a kutatást megrendelő gyógyszergyártó közleményben.

„Ez a felmérés azon kevés tanulmányok egyike, amely a COPD betegség terhét különböző korcsoportokban vizsgálja”, mondta Dr. Dekhuijzen professzor, tüdőgyógyász, a holland nijmegeni Radboud University Medical Center szakembere. Nekünk, egészségügyi szakembereknek tudomásul kell vennünk, hogy ugyanaz a betegség máshogy érinti a fiatalabb és az idősebb betegeket, és a beteg által érzékelt hatást minden egyes esetben figyelembe kell vennünk a személyre szabott és optimális kezelés kialakításának érdekében.”

A felmérés eredményeként az alábbi, a fiatalabb (45-54 éves) és az idősebb (65 éves vagy idősebb) betegek közti különbségek állapíthatók meg:

• A fiatalabb betegek az idősebbekhez képest nagyobb arányban számoltak be arról, hogy a COPD-betegségük „szélsőségesen” vagy „nagyon nagy mértékben” kihat mindennapi tevékenységeikre (37% vs 22%), hogy a betegség nagy mértékben befolyásolja a hosszabb utazásaikat (38% vs 18%), továbbá több mint kétszer annyi fiatal beteg számolt be arról, hogy a napi teendőiket a légszomj és a köhögés időszakaihoz kell igazítaniuk (41% vs 19%)

• Az idősebbekhez képest a fiatalabb betegek szignifikánsan nagyobb része számolt be „rossz” vagy „nagyon rossz” közérzetről (35% vs 28%). A fiatalabb betegek körében 1,7-szer volt gyakoribb, hogy „stresszesnek” érezték magukat, és 2,2-szer volt gyakoribb a „túlterheltség” érzése (valamennyi különbség P<0,05 szignifikancia szinten értendő)

• A fiatalabb betegek szignifikánsan jobban bíznak az orvosaikban. A fiatalabb korcsoportba tartozó betegek csaknem kétszer gyakrabban kértek segítséget az inhaláló készülék helyes használatához, mint az idősebbek (az előbbi csoport 18%-a, az utóbbi csoport 58%-a nem igényelte az ilyen jellegű információt)

„Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy a fiatalabb betegek miért érzékelik lényegesen nagyobbnak a betegség terheit az lehet, hogy a fiatalabbak aktívabbak a munkában és a társasági életben, ezért eltérő várakozásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen az élet COPD-vel”, mondta Nicole Hass, az Allergiás és Légúti Betegek Szervezeteinek Európai Szövetségének (EFA = European Federation of Allergy and Airways Diseases Patients’ Associations) képviselője. „További kutatások szükségesek ahhoz, hogy jobban megértsük az életkorból adódó különbségeket, de ezek az eredmények már rámutatnak arra, hogy a betegekkel meg kell ismertetnünk annak módját, hogy miként tudják pozitív módon befolyásolni a betegségük lefolyását. Erre egy példa lehet, ha a betegek egyeztetnek orvosukkal arról az optimális kezelésről, amellyel a mindennapi életében továbbra is aktívak maradhatnak.”

Ami a magyarországi tapasztalatokat illeti, Dr. Berzai Eszter, a Józsefvárosi Szt. Kozma Egészségügyi Központ Tüdőgondozó gondozóvezető főorvosa hozzátette: „A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a fiatalabb betegek nagyobb tehernek érzik COPD-betegségüket. Ennek oka az lehet, hogy az aktív, dolgozó korosztály fokozott terhelésnek van kitéve a munkájában és a családdal kapcsolatos tennivalókban is, ezért nagyobb a diszkrepancia az elvárt és a korlátozott tüdőfunkció miatt csökkent teljesítmény között. Nyugdíjas korban a megváltozott életmód, a csökkent aktivitás miatt ez nem olyan szembeszökő, illetve a társbetegségek miatti korlátozottság is enyhítheti a tünetek megélését.” A fiatalabb generációt érintő COPD-vel kapcsolatban

Dr. Berzai megemlítette: „Mivel a COPD multifaktoriális betegség, a korai kialakulásában genetikai hajlam, az emphysema – az alsó légutak, léghólyagocskák visszafordíthatatlan tágulata és falpusztulása, ami következtében csökken a légzőfelület – nagyobb túlsúlya is szerepet játszhat, ezeknél a betegeknél a progresszió is gyorsabb lehet. Az általunk használt két állapotfelmérő teszt közül e panaszok felmérésére a CAT kérdőív alkalmasabb, mint az mMRC kérdőív. A mindennapi gyakorlatban ezt a betegcsoportot fokozottabban kellene ellenőriznünk, vezetnünk, annál is inkább, mert itt még több esély van a javulásra. Az időben elkezdett terápia és a dohányzás elhagyása csökkenti a tüdőkapacitás romlását és az akut fellángolások gyakoriságát, ezáltal a betegség progresszióját. Ennek módja lehet a gyakoribb kontrolvizsgálatok során az eszközhasználat és kiváltás ellenőrzése (ez utóbbit az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), valamint a dohányzás-leszokás támogatása. A rehabilitációra és a betegklubokban való részvételre a dolgozók nehezebben tudnak időt szakítani, de a beteget tájékoztató, vezető internetes és mobil alkalmazások, az otthon végzett légzőtorna, a köpetürítést segítő és a légzőizomerőt fejlesztő eszközök rendszeres használata helyettesítheti ezeket.”