• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Agykapun át egy közeli jövőbe

Lapszemle 2020.09.25 Forrás: boon.hu
Agykapun át egy közeli jövőbe

Dr. Pungor András kutató a valóság és a sci-fi közötti határmezsgyéről, a futurisztikus gondolkodás szükségességéről.

A vakságra, a siketségre, a mozgásszervi problémákra, a memóriazavarra és a stroke-kal járó agyi katasztrófák rehabilitációs kezelésére ígér megoldást a jövőben az agy és a számítógép összekapcsolásának módjait kutató amerikai vállalat, a Neuralink.

A dollármilliárdos vállalkozó, Elon Musk által alapított társaság augusztus végén malacokon mutatta be azt a koponyacsontba beültethető, az aggyal közvetlenül érintkező eszközt, amellyel a nyilvánosság előtt demonstrálta: károsodás nélkül képesek megvalósítani a kapcsolatot az élő szervezet legfőbb irányító szerve és a komputer között.

Az „agykapu”, azaz Brain­Gate összeköttetés alapját jelentő elektródarendszerrel másfél évtizeddel ezelőtt ért el áttörést a utahi Cyberkinetics, amelynek kutatócsoportjában dolgozott a miskolci Nanotechnológiai Kutatóintézet egykori vezetője, Dr. Pungor András is. Tőle tudjuk, hogy akkoriban még 96 darab 25 mikrométeres, a hajszálnál háromszor vékonyabb „drótokkal” kapcsolták össze a kiválasztott agyi területet a számítógéppel - írta a boon.hu.

– Tizenöt év alatt annyit fejlődött a miniatürizálásban a technológia, hogy a Neuralink eszközében most tízszer annyi, 1024 egymástól függetlenül működő elektródát használnak. Ezt ülteti be egy fantasztikus robot az agykéregbe, ami jóval több információt tartalmaz – érzékeltette a kutató az alapvető különbséget. – Mi annak idején elektródánként 30 kilohertzes adatátvitellel dolgoztunk, ők 2,4 gigahertzen működő Bluetooth-kapcsolattal, ám ez nem jelenti azt, hogy minden agyi elektronikus jelet ki tudnak venni a megfigyelt területről, hanem csak olyan jelzéseket, hogy melyik elektródajel lépett át egy határértéket. A beépített elektródák esetében pedig továbbra is fennáll az a véletlenszerűség, hogy milyen idegsejteket lehet velük elérni. (...)

– Vannak kísérletek meghatározott agykérgi területek stimulálásával a Parkinson-kór kezelésére, a látás bizonyos fokú visszaadására, de a mindennapokban használható megoldáshoz még hosszú utat kell bejárni. Egy lebénult kézbe visszavinni a finommotoros mozgást irányító jeleket még nem valósítható meg tökéletesen a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, mert azok az elektródák, amiket most mutattak be, nem feltétlenül alkalmasak jelbevitelre.

– A futurisztikus látomásokra épülő kutatásoknak azonban megvan a helyük a jövőben – emlékeztetett a nemrég elhunyt Apple-vezér, Steve Jobs példájára, akinek kinevették azt az ötletét, hogy kéznagyságra akarja zsugorítani a számítógépet. Ma pedig már mindenkinek a kezében ott van az okostelefon.