Aláírta a részmegállapodást a miniszter és a HÖOK

Részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfőn Budapesten. Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak. A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.

A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet - olvasható az aláírt dokumentumban.

A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ.

A felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki.

A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit - többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer - tekinti át.

Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás az elmúlt 20 év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség - mutatott rá.

Az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintését hangsúlyozva megemlítette, van olyan egyetem, amelyik azt jelentette, hogy az elmúlt év végén 2,5 milliárdos megtakarítása volt. Az intézmény nevét ugyanakkor a tárca vezetője egyelőre nem kívánta elárulni.
Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy ez egy ideiglenes megállapodás, azaz erre az évre szól. Fenntartják a jogot, hogy jövő évben változtassanak - jegyezte meg.

Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23-25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne. A meghatározott pontszámok magasak, ugyanakkor ha kiderül, hogy túl magasak, akkor a miniszter a megállapodás alapján korrekciót hajt végre. Kitért arra is, hogy a munka jelentős része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki.

Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Tudják, hogy "más szereplők is vannak a pályán", és tudomásul veszik, hogy a hallgatói önkormányzatok közvetítsék más civil szervezetek kéréseit, követeléseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti - jegyezte meg.

Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerekasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben a HaHa februárban demonstrációt szervez, azon részt vesznek-e, megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is.

Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt utcára akar menni - fogalmazott.

Oktatói Hálózat: a minimális részeredmények ellenére elhibázott a megállapodás
Az Oktatói Hálózat a minimális részeredmények ellenére egészében elhibázottnak tartja a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között hétfőn megkötött részmegállapodást.

Az Oktatói Hálózat az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben kiemelte: a felvételi keretszámokra vonatkozó követelés kivételével a megfelelő garanciák és konkrét kötelezettségvállalások híján nem látják annak a biztosítékát, hogy a tárgyalási alapként kezelt hallgatói pontok megvalósuljanak.
A megállapodás szövege álláspontjuk szerint óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. A kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza - írták.

Az Oktatói Hálózat félrevezetőnek tartja azt a megfogalmazást, hogy "…2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása…" Meggyőződésük, hogy a jelenlegi kormányzat által elkezdett átalakítások rossz irányt jelöltek ki, lényegében a felsőoktatás leépítését célozzák. A felsőoktatás - általuk is szorgalmazott - átfogó reformjának pontosan az ellenkező irányba kell mutatnia. A helyzet tényeken alapuló értékelésére és világos, az európai fejlődési trendekhez és követelményekhez igazodó preferenciák megfogalmazására van szükség.

Szerintük a korábban diszkriminált 16 szakon a 10-20 százalékos bekerülési küszöb nagyon alacsony, figyelembe véve, hogy a legnépszerűbb szakokról van szó, ahova még 2012-ben, a radikális keretszámcsökkentés után is a felvételizők 48 százaléka törekedett. (Akkor a felvettek között 27 százalék volt az arányuk.) Félőnek tartják, hogy az alacsony biztonsági küszöb csak a jómódú családok gyermekeinek ingyenes tanulását fogja biztosítani.
Hozzátették, a miniszter által meghúzott, rendkívül magas ponthatárok ugyanebbe az irányba mutatnak, lényegében az elitegyetemek elitszakjainak elitdiákokkal való megtöltését teszik lehetővé.

A részmegállapodás nem tartalmaz semmilyen érdemi kötelezettségvállalást a felsőoktatási elvonások kompenzációjával, az egyetemek működésképességének helyreállításával kapcsolatosan. Márpedig ha a keretszámok nagyságrendileg a 2011-es szinthez igazodnak, akkor a felsőoktatás finanszírozását is a 2011-es szinten kell biztosítani. Hosszú távon rögzíteni kell az állami szerepvállalás minimális mértékét, és ebben az EU ajánlást, a GDP 1 százalékát kell irányadónak tekinteni - írták.

A pénzügyi helyzet rendezéséhez kevés, hogy a felek "kinyilvánítják együttműködésüket a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetének áttekintésében" - olvasható a közleményben, amelyben rögzítették: az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány tekintse partnerének a felsőoktatás minden érintett résztvevőjének legitim képviselőjét, az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot.