• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Állami és magánegészségügy – hol az arany középút?

Hírek 2022.11.17 Forrás: Weborvos
Állami és magánegészségügy – hol az arany középút?

Az egészségügy egy komplex rendszer, amelyben az állami és a magánellátási forma egységet képez.

Az állami és magánszektor ellátási szempontból más és más tapasztalatokkal közelíthető meg. Az OTP Egészségpénztár friss felméréséből kiderült, hogy a 60 év felettiek 49%-a az állami rendeléseket választja, írja a szervezet közleményében. Ez viszont a kihasználtságát tekintve nem mindig elérhető opció. De mi a helyzet akkor, ha valaki a magánegészségügyi ellátást nem engedheti meg magának? Miként segíthet az egészségpénztári tagság a kiadások csökkentésében? 

„Ha jó orvosi ellátást akarok, akkor magánintézménybe kell mennem, ami sokba kerül.” Az egészségügyi témák kapcsán nem ritkán találkozni ilyen vagy ehhez hasonló kijelentésekkel. Ugyanakkor a magánellátásokat sokan nem engedhetik meg maguknak. Talán valahol ennek is köszönhető, hogy a 60 év feletti magyar lakosság 49%-a inkább az állami rendelések igénybevételét választja – derült ki az OTP Egészségpénztár által végzett Pulzus kutatásból. Viszont nem csak az életkor, számos más tényező is hatással lehet arra, hogy egy-egy vizsgálat vagy beavatkozás előtt az állami vagy a magánellátás mellett tesszük le a voksunkat. A felmérés például arra is rávilágított, az országos átlagnál jellemzőbb a budapestiekre az, hogy többségében magánrendelésekre járnak (17%). 

De tényleg különbséget kell tenni az ellátások típusa között? Közel sem. A két szolgáltatási forma valójában párban jár, és középúton találkozik egymással. Az egészségügy egy komplex rendszer, amelyben az állami és a magánellátási forma egységet képez. A magán egészségbiztosítás kiegészítő szolgáltatásként van jelen, amely az állami egészségügyi ellátás tehermentesítését segíti azáltal, hogy lehetőséget teremt a sorban állás nélküli időpontkérésre. Ám ez az exkluzivitás olykor borsos összegekbe kerül. A kutatás adatai szerint az emberek zöme átlagosan havi 5 000 és 15 000 forintot költ egészségügyi célokra. A legtöbbeknek a gyógyszerek jelentik a legnagyobb kiadást, erre nagyságrendileg több mint 4,5 milliárd forint kifizetés történt eddig az idén. Ennek is köszönhető, hogy a megkérdezettek 68%-a kifejezetten fontosnak tartja, hogy félretegyen egy meghatározott összeget a havi egészségügyi kiadások finanszírozására, 32% félre is tesz. 

Az egészségpénztári számla terhére többek között olyan kiadások is elszámolhatóak, mint a szemüveg, fogászat, nőgyógyászati/urológiai vizsgálat, babaápolási termékek, lakáscélú jelzáloghitel törlesztés. Továbbá az egyenleg olyan élethelyzetekben is felhasználható, mint a szülés, beiskolázás, az idősgondozás, vagy a temetés költségeinek elszámolása. Amint az a felsorolásból is látszik, rengeteg területen igénybevehető, de pénztárcabarát jellemzője leginkább két kategóriában ismert: egészségügyi termékek vásárlása, például gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök (50%), illetve az egészségügyi ellátásban felmerülő költségek esetén (41%).

 

Legolvasottabb cikkeink