• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Állami és magánegészségügy – hol az arany középút?

Hírek 2022.11.17 Forrás: Weborvos
Állami és magánegészségügy – hol az arany középút?

Az egészségügy egy komplex rendszer, amelyben az állami és a magánellátási forma egységet képez.

Az állami és magánszektor ellátási szempontból más és más tapasztalatokkal közelíthető meg. Az OTP Egészségpénztár friss felméréséből kiderült, hogy a 60 év felettiek 49%-a az állami rendeléseket választja, írja a szervezet közleményében. Ez viszont a kihasználtságát tekintve nem mindig elérhető opció. De mi a helyzet akkor, ha valaki a magánegészségügyi ellátást nem engedheti meg magának? Miként segíthet az egészségpénztári tagság a kiadások csökkentésében? 

„Ha jó orvosi ellátást akarok, akkor magánintézménybe kell mennem, ami sokba kerül.” Az egészségügyi témák kapcsán nem ritkán találkozni ilyen vagy ehhez hasonló kijelentésekkel. Ugyanakkor a magánellátásokat sokan nem engedhetik meg maguknak. Talán valahol ennek is köszönhető, hogy a 60 év feletti magyar lakosság 49%-a inkább az állami rendelések igénybevételét választja – derült ki az OTP Egészségpénztár által végzett Pulzus kutatásból. Viszont nem csak az életkor, számos más tényező is hatással lehet arra, hogy egy-egy vizsgálat vagy beavatkozás előtt az állami vagy a magánellátás mellett tesszük le a voksunkat. A felmérés például arra is rávilágított, az országos átlagnál jellemzőbb a budapestiekre az, hogy többségében magánrendelésekre járnak (17%). 

De tényleg különbséget kell tenni az ellátások típusa között? Közel sem. A két szolgáltatási forma valójában párban jár, és középúton találkozik egymással. Az egészségügy egy komplex rendszer, amelyben az állami és a magánellátási forma egységet képez. A magán egészségbiztosítás kiegészítő szolgáltatásként van jelen, amely az állami egészségügyi ellátás tehermentesítését segíti azáltal, hogy lehetőséget teremt a sorban állás nélküli időpontkérésre. Ám ez az exkluzivitás olykor borsos összegekbe kerül. A kutatás adatai szerint az emberek zöme átlagosan havi 5 000 és 15 000 forintot költ egészségügyi célokra. A legtöbbeknek a gyógyszerek jelentik a legnagyobb kiadást, erre nagyságrendileg több mint 4,5 milliárd forint kifizetés történt eddig az idén. Ennek is köszönhető, hogy a megkérdezettek 68%-a kifejezetten fontosnak tartja, hogy félretegyen egy meghatározott összeget a havi egészségügyi kiadások finanszírozására, 32% félre is tesz. 

Az egészségpénztári számla terhére többek között olyan kiadások is elszámolhatóak, mint a szemüveg, fogászat, nőgyógyászati/urológiai vizsgálat, babaápolási termékek, lakáscélú jelzáloghitel törlesztés. Továbbá az egyenleg olyan élethelyzetekben is felhasználható, mint a szülés, beiskolázás, az idősgondozás, vagy a temetés költségeinek elszámolása. Amint az a felsorolásból is látszik, rengeteg területen igénybevehető, de pénztárcabarát jellemzője leginkább két kategóriában ismert: egészségügyi termékek vásárlása, például gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök (50%), illetve az egészségügyi ellátásban felmerülő költségek esetén (41%).