Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából állami kitüntetéseket adott át.
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából
Széchenyi-díjat adományozott:
DÓCZI TAMÁS PÉTER orvos, idegsebész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Idegsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, az MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport vezetője részére magas színvonalon, lelkiismeretesen végzett sebészorvosi tevékenysége mellett az idegsebészeti betegségek gyógyítása, az agyi térfogatszabályozás és agyödéma kutatásában elért kiemelkedő eredményei, valamint a modellértékű pécsi idegsebészeti centrum és klinikai idegtudományi képalkotó konzorcium megalapítása és vezetése során folytatott meghatározó és eredményes munkája elismeréseként;
HANGODY LÁSZLÓ ortopéd sebész, traumatológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Traumatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Uzsoki utcai Kórház Ortopéd Traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa részére a világon leggyakrabban használt modern porcfelszínképző eljárássá vált autolog osteochondralis mozaikplasztika kutatása, kifejlesztése és klinikai gyakorlatba történő bevezetése során végzett, kiemelkedő színvonalú tudományos munkája elismeréseként;
Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozott:
HALÁSZ BÉLA Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa részére a magyar és nemzetközi neuroendokrinológia terén elért kimagasló tudományos eredményei, különösen a köztiagy-agyalapi mirigy rendszer morfológiai és endokrinológiai vonatkozásainak feltárását célzó kutatásai, valamint példaadó oktatói munkája elismeréseként;
JÁVOR ANDRÁS, a Magyar Kormánytisztviselői Kar nyugalmazott elnöke, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Népegészségügyi Programiroda volt igazgatója, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem volt igazgatója részére a közjó szolgálatában több évtizeden át példaértékű elkötelezettséggel végzett munkája, valamint a hazai egészségügyi képzést új szakok kidolgozásával segítő tevékenysége elismeréseként;
NÁSZ ISTVÁN Széchenyi-díjas mikrobiológus, virológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Mikrobiológiai Intézetének professor emeritusa részére közel hét évtizedes tudományos pályája során különösen a virológia területén kiemelkedő, nemzetközi szinten is nagyra értékelt kutatási eredményei, valamint oktatói és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként.
További kitüntetettek az ünnepen az egészségügyből
Kitüntetettek nyilatkozatai
Széchenyi-díj - Dóczi Tamás Péter idegsebész
Nagy megtiszteltetésnek tartja Dóczi Tamás Péter idegsebész, hogy gyógyító tevékenységét Széchenyi-díjjal ismerték el a nemzeti ünnepen a Parlamentben.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) idegsebészeti klinikájának egyetemi tanára számára magas színvonalon, lelkiismeretesen végzett sebészorvosi tevékenysége mellett az idegsebészeti betegségek gyógyítása, az agyi térfogat-szabályozás és az agyödéma kutatásában elért kiemelkedő eredményei, valamint a modellértékű pécsi idegsebészeti centrum és klinikai idegtudományi képalkotó konzorcium megalapítása és vezetése során folytatott meghatározó és eredményes munkája elismeréseként ítélték oda a legrangosabb magyar állami tudományos kitüntetést.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja több mint harminchét éves orvosi pályájának meghatározó állomásait felelevenítve arról beszélt, hogy elsősorban az intellektuális kihívás miatt választotta az idegsebészi hivatást, hiszen az idegrendszer a legkomplikáltabb emberi szervrendszer.
Dóczi Tamás Péter, aki 1989 és 1991 között a zürichi egyetemi kórház főorvosa volt, úgy fogalmazott: bár Svájcban nyitva állt előtte a karrier, mégis azt választotta, hogy hazatér, és 1991-től a pécsi idegsebészeti klinika igazgatója lett. Vélekedése szerint a Széchenyi-díj ennek a döntésének az elismerése is.
A szorgalom és a betegekkel szembeni becsületesség fontosságát hangsúlyozva az orvosprofesszor azt mondta: évente mintegy 300-350 operációt végez. Egyetemi tanárként hetente egy ambuláns napot is tart.
"Ha valaki eljut egy szintre a szakmájában, az ez idő alatt megszerzett tudást kötelező megosztania" - fogalmazott, hozzátéve: klinikai vezetőként igyekezett minden kollégájában azon tulajdonságokat keresni, hogy mitől lesznek jó és tehetséges orvosok.
Szakterületéről szólva elmondta, hogy az agyi térfogat-szabályozás esetében kutatócsoportjaival elsősorban bizonyos hormonális szabályozásokkal, azoknak a modern mágneses magrezonanciás technikákkal (MRI) való mérésével és a gyógyítás érdekében történő alkalmazásával foglalkozott.
A Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöki tisztségét is betöltő orvosprofesszor felidézte, hogy a pécsi neurológiai és idegsebészeti klinika a kétezres évek közepén közösen kialakított - modellértékűnek szánt - idegtudományi klinikai centrumának keretében a két külön szervezeti egység szakembereiből hoztak létre "funkcionálisan együttműködő csoportokat" a betegek minél hatékonyabb kezelése érdekében.
További szakmai tervei között említette a már kialakult klinikai kutatási struktúrák további sikeres működtetését, amelyet egy, a közelmúltban elnyert ötéves MTA-pályázat is segít. Annak keretében a pécsi képalkotó diagnosztikai centrum szakembergárdája nyolc fővel tud bővülni a jövőben - mondta.
Széchenyi-díj - Hangody László ortopéd sebész
"Külön öröm, hogy közkórházban dolgozó gyakorló orvosként kaptam meg a Széchenyi-díjat, amit az egész magyar mozgásszervi sebészeti szakma elismerésének is tartok" - mondta az MTI-nek a Hangody László ortopéd sebész, traumatológus, aki szerdán vehette át a magas állami tudományos elismerést a Parlamentben.
Hangody László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Traumatológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Uzsoki utcai Kórház Ortopéd-traumatológiai Osztályának vezető főorvosa több más endoprotetikai innovációja mellett a világon leggyakrabban használt modern porcfelszínképző eljárássá vált autológ oszteokondrális mozaikplasztika kutatása, kifejlesztése és klinikai gyakorlatba történő bevezetése során végzett, kiemelkedő színvonalú tudományos munkája elismeréseként kapta a Széchenyi-díjat.
"Egész életemben ugyanazon a munkahelyen, egy közkórházban dolgozom és azt gondolom, ez a díj olyan értelemben is elismerés, hogy lehet közkórházban is olyan tudományos munkát végezni, amely nemzetközi figyelmet és hazai elismerést kap" - fogalmazott Hangody László.
Kiemelte, hogy az eljárást 25 éve, 1992-ben vezették be a műtéti gyakorlatba. "Az összes állatkísérletet, mérnöki munkát, szövettani feldolgozást Magyarországon végeztük el" - hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy 1995-96-tól kezdett az eljárás a világon elterjedni és a mai napig a leggyakrabban, külföldön évente több mint 40 ezer alkalommal elvégzett modern porcfelszínképző eljárásnak számít.
Ismertetése szerint az eljárás lényege, hogy az ízület nem terhelő részeiről vesznek el porcot csontalappal együtt és átültetik a terhelő részre, ami kopásnak van kitéve. Az autológ oszteokondrális mozaikplasztikát a térd és a boka mellett más ízületekben is el lehet végezni.
Hangody László rámutatott arra, hogy a kopásos betegségek a leggyakoribb mozgásszervi problémák, a hatékony porcfelszínképzés pedig egy olyan lehetőség, amellyel elkerülhetők az idősebb korban elvégzett ízületi endoprotézis-beültetések.
A mozaikplasztika kifejlesztésének külföldi visszhangja kapcsán széleskörű nemzetközi tudományos kapcsolatokra nyílt lehetőség, amelynek révén Hangody László munkacsoportja további jelentős innovációkat ért el biodegradábilis porcfelszínképző vázszerkezetek és homológ porcátültetés terén.