• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Alzheimer-kutatásért kapta az Agy-díjat négy tudós

Hírek Forrás: MTI

A tudósok feltárták azokat a fontos fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák.

Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat - számolt be róla a BBC hírportálja. John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák.

Hardy a díj átvételekor azt mondta, reméli, sikerül új gyógymódokat kidolgozni. A megosztott díj egy részét az Alzheimer-kóros betegek ápolására adományozza.
Az Alzheimer-kór és a demencia más fajtái mintegy 50 millió embert sújtanak a világon, egyelőre nincs olyan gyógyszer, amely meg tudná állítani a betegséget. John Hardy - jelenleg a londoni University College professzora - többek között az Alzheimer-kórhoz köthető hibás géneket kutatja. Ezek a genetikai hibák állnak az idegsejtek károsodását elindító béta-amiloid-felhalmozódás hátterében. Ez az elmélet az Alzheimer-kór kutatásának központi kérdése majdnem 30 éve.

Hardy és kutatótársa, Christian Haass, a Müncheni Egyetem professzora később felfedezték, hogy változik az amiloidtermelés azoknál, akik az Alzheimer-kór egy ritka, örökletes formájában szenvednek. Michael Goedert, a Cambridge-i Egyetem kutatója eközben egy másik káros fehérje, a tau fontosságát fedezte fel, Bart De Strooper, a brit Demenciakutató Intézet igazgatója pedig azt, hogy a szekretáz nevű fehérjék működését megváltoztató genetikai hibák hogy vezetnek az Alzheimer-kórhoz.

Az idegtudományi Nobelként is emlegetett Agy-díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakterületen. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen. A keddi bejelentés után május 9-én Koppenhágában adják át a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány által létrehozott díjat.

Legolvasottabb cikkeink