Antibiotikum kerülhet a mézbe

Tavaszváró méhésznapot rendeztek a szekszárdi főiskolán, ahol 52 kiállító mutatkozott be - olvasható a teol.hu portálon. Probléma van a magyar mézzel, még akkor is, ha erről a szakma nem szívesen beszél - mondta Nagyernyei Attila, a Tolna megyei méhészegyesület elnöke a szakmai program megnyitóján. A probléma, melyre az elnök utalt nem nagy, viszont az a néhány tétel, melytől hangos a sajtó, elbizonytalanítja a kereskedőket, a felvásárlókat, a termelőket és a gyógyszerforgalmazókat is. Léner Erzsébet, a Nektár Flóra Trade Kft. laboratóriumának vezetője előadásában tárta fel azokat a hiányosságokat, melyekre minden méhésznek figyelnie kell.

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan analizálták a piacra került mézet. Ezen az uniós csatlakozás sem sokat változtatott, sőt, a közösségi előírások engedékenyebbek mint a hazai ellenőrzési szokások. Gyógyszermaradék természetes úton nem kerülhetne bele ebbe a termékbe, hiszen a méheket nem lehet olyan készítményekkel kezelni, melyek az emberi szervezetre is hatással vannak.
Léner Erzsébet elmondta, a leggyakrabban előforduló helyzet, amikor liba,- kacsa-, szarvasmarha telep közelébe helyezik el a méhészek a kaptáraikat, ahol az itatókba az állatok egészségét védő antibiotikumot tesznek. A méhek meg ide járnak inni nektárhordás közben.

A másik kritikus időszak, amikor a méhész kaptárakat vásárol. A tapasztalat az, hogy eladás előtt néhány méhész alaposan begyógyszerezi a méheket, hogy erősnek tűnjenek, olyan benyomást keltsenek, ezek nem is kancsó-, de hordószám gyűjtik a mézet. Később persze kiderül a csapda, de az összehordott mézben is kimutatható addigra az antibiotikum. A lényeg, a méhészek alaposan informálódjanak, mielőtt kaptárakat vásárolnak, hogy ki is az értékesítő.