Átadták a Rátz Tanár Úr Életműdíjat

A díj gondozására az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért hívták életre, amely az idén is személyenként 1,2 millió forinttal jutalmaz nyolc pedagógust munkássága elismeréseként. A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát, kémiát most, vagy egykoron tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, valamint kivételes esetekben magánszemélyek által.

A hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották a díjátadót, november 21-én. 2012. díjazott tanárai:

Dr. Kovács László (fizika) – Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium

Ősz György (fizika) – Ács, Jókai Mór Általános Iskola

Pogáts Ferenc (matematika) – Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Róka Sándor (matematika) – Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola

Dr. Harka Ákos (biológia) – Tiszafüred, Kossuth Lajos Gimnázium

Dr. Borhidi Attiláné (biológia) – Budapest, ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

Dr. Forgács József (kémia) – Debrecen, Vegyipari Szakközépiskola

Prókai Szilveszter (kémia) – Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az alapítvány kuratóriuma 2001-től ítéli oda azon pedagógusoknak, akik kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit. A kuratórium elnöke Kroó Norbert professzor, akadémikus, Görög Sándor, Lajos Józsefné (Balázs Erzsébet) matematika tantárgyi szakértő, Falus András professzor a kuratórium legújabb (2012) tagja, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének tanára.

Ki volt Rátz tanár úr?

Rátz László (1863–1930) a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ezután egy évig a berlini egyetemen filozófiát, majd a strassbourgi egyetemen természettudományt tanult. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója.

Rátz tanár urat a magyar matematikatanítás egyik nagy reformerének tartják. 1906-ban többek között Beke Manóval és Mikola Sándorral megalapították a Matematikai Reformbizottságot. A Bizottság megállapította, hogy a matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanulóban. A matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását.

Rátz László olyan tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Leghíresebb tanítványai (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte és segítette előmenetelüket. Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol „ritka érdekességű" könyveket adott át olvasásra, és egy következő alkalommal megbeszélték a könyvek tartalmát.