Átvette a Theodor Boveri-díjat Würzburgban Karikó Katalin

Az orvosbiológia területén új lehetőségeket nyitó kutatásai elismeréseként átvette a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerést Karikó Katalin - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint az elismerést az orvos- és a természettudomány kapcsolódási pontjainak kiemelésére törekvő würzburgi Fizikai-Orvostudományi Társaság (Societas Physico-Medica) alapította, amelynek fontos célja az ismeretterjesztés. A díj az összehasonlító anatómia és a modern citológia egyik alapítója, Theodor Henrich Boveri (1862-1915) nevét viseli, aki a rákot okozó sejtfolyamatokkal kapcsolatos megfigyelései és hipotézise miatt is ismertté vált. Karikó Katalin elismerése - amelyet még 2021. augusztus 25-én jelentett be a társaság - az első alkalom, amikor női kutató érdemelte ki a díjat.

A díj odaítéléséről szóló közlemény szerint a társaság az elismeréssel "olyan kiemelkedő tudósokat tüntet ki, akiknek kiváló munkája új lehetőségeket nyitott az orvosbiológiai kutatásban és annak emberi alkalmazásában". Manfred Schartl professzor, a Physico-Medica elnöke úgy fogalmazott, "Karikó Katalin alapvető munkája nélkül nem sikerült volna ilyen rövid idő alatt hatékony vakcinát kifejleszteni a SARS-CoV-2 ellen".

Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő Széchenyi- és Bolyai-díjas magyar biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője. Diplomáját a szegedi egyetem biológia szakán szerezte 1978-ban, majd 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az akadémia ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kapott állást, itt kezdett el vírusokkal dolgozni.

1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment, ahol 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) került, ahol huszonnégy évig kutatott. 1998-ban kezdett el együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal. 2005-ben együtt szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely megoldás a Covid-19 elleni védekezésben központi szerepet játszó mRNS-alapú vakcinák alapjául szolgált.