• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Autizmus: egyéves korban látszanak a jelek

Hírek Forrás: MTI

Bebizonyosodott, hogy az az MMR-oltásnak nincs köze a rendellenesség kialakulásához.

Az agyról készült felvételek már jóval az autizmus tüneteinek megjelenése előtt utalnak a rendellenességre - állapította meg egy új amerikai tanulmány.

Legkorábban általában kétéves korban diagnosztizálják az autizmust, de nem ritka, hogy ennél később. A Nature brit tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány megmutatta, hogy ennél jóval korábban, már egyévesen látszanak az agyban az autizmusra utaló jelek - írta a BBC hírportálja.

Az eredmények alapján elképzelhető korai tesztek és kezelések kidolgozása, ami azért lehet fontos, mert az agy ebben a korban még igen fogékony.

Körülbelül minden századik ember autista, a zavar a viselkedésben és a társas kapcsolatokban nyilvánul meg.
A kutatók 148 gyereket vizsgáltak meg, köztük olyanokat, akiknél nagy volt az autizmus kockázata, mivel a családban már volt autista testvér. Félévesen, egyévesen és kétévesen készítettek agyi felvételeket a gyerekekről.

Az agynak a bonyolult funkciókért - például a beszédért - felelős területén, az agykéregben már korán megmutatkoztak az eltérések azoknál a gyerekeknél, akiket később autizmussal diagnosztizáltak.

A tanulmány az autizmus felismerésének és kezelésének nagy változásai előtt nyithatja meg az utat, a korai diagnózis lehetővé teszi, hogy idejében megtanítsák a szülőknek, hogy viselkedjenek az autista kisgyerekkel, így a terápia hatékonyabb lehet.

A kutatók az agyról készült felvételeket mesterséges intelligenciába táplálták, mely 80 százalékos pontossággal jelezte előre, a gyerekek közül kinél alakul ki autizmus.

A tanulmány újabb cáfolata annak az elterjedt - és rég hamisnak bizonyult - tévhitnek, hogy az MMR-oltásnak köze van az autizmushoz. A tévhit azért verhetett könnyen gyökeret, mert az oltást akkor kapják a gyerekek, amikor már diagnosztizálható az autizmus.