Az Academia Europaea tagja lett dr. Mócsai Attila

A legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea (AE) tagjai közé választotta dr. Mócsai Attilát, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanárát, az MTA doktorát. A Gyulladásélettani Kutatócsoport vezetője az európai tudományos élethez való hozzájárulásáért érdemelte ki az elismerést.

Az 1988-ban Cambridge-ben megalakult AE jelenleg csaknem 3500 tagot számlál, elsősorban az európai országok állampolgárai közül. Az alapított intézménynek 22 szekciója a tudomány valamennyi ágát magában foglalja: a természettudományokat, az orvostudományt, az élettudományokat, valamint az irodalom- és társadalomtudományokat egyaránt. A szervezet célkitűzései között szerepel az európai kutatások eredményeinek szélesebb körű népszerűsítése és terjesztése, az interdiszciplináris és nemzetközi kutatási együttműködések támogatása, a tudományos szempontok kommunikációja az európai döntéshozók felé, valamint a társadalom figyelmének felhívása a tudományos eredmények hasznosságára. Rangját jelzi, hogy tagjaik közül több mint hetvenen nyerték el a Nobel-díjat.

Dr. Mócsai Attila a Semmelweis Egyetemen végzett általános orvosként 1993-ban, majd az Élettani Intézetben kezdte meg PhD-képzését dr. Ligeti Erzsébet igazgatóhelyettes, egyetemi tanár mellett. 1999-ben szerzett tudományos fokozatot, ezután posztdoktorként három évet töltött a University of California, San Francisco egyetemen, Amerika egyik legelismertebb orvosegyetemén. Az óceánon túlról hazatérve megalapította saját munkacsoportját az Élettani Intézetben, kollégáival a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát vizsgálják, valamint új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosításán dolgoznak. A 2013-ban Lendület támogatást is elnyert kutatócsoport vizsgálatai során azt próbálja kideríteni, hogy a gyulladásos betegségekben szerepet játszó immunsejtek milyen sejten belüli és sejtszintű folyamatokon keresztül játszanak közre a kórképek létrejöttében és fennmaradásában. A gyulladásos betegségek komoly terhet rónak a társadalomra, kialakulásuk mikéntje viszont kevéssé ismert, ami hátráltatja az újabb terápiák kifejlesztését. Az egyetemi tanár kutatásai során számos kórkép – köztük a rheumatoid arthritis és több bőrbetegség – állatmodelljét vizsgálva azt próbálja kideríteni, hogy az immunrendszer úgynevezett veleszületett ága miként játszik közre a gyulladásos betegségek létrejöttében.

Dr. Mócsai Attila a munkacsoport további tervei között említette, hogy reumatológus kollégák közreműködésével humán mintákra is kiterjesszék vizsgálataikat. Hozzátette: tavaly ősszel a reumatológiai betegségek kutatásának legnagyobb európai szintű együttműködése jött létre a Semmelweis Egyetem részvételével. A Rheuma Tolerance for Cure (RTCure) névre hallgató ötéves projekt célja a reumatológiai betegségek korai fázisban való felismerése és minél korábbi kezelése, illetve az ezzel kapcsolatos preklinikai és klinikai kutatási tevékenység. Összesen 20 akadémiai és ipari partner, köztük a reumatológiai betegségek terápiájában aktív fejlesztési tevékenységet végző hat multinacionális gyógyszergyár vesz részt a munkában. Közép-Kelet Európából egyedül a Semmelweis Egyetem került be a konzorciumba. A projekt magyar részének szakmai vezetését dr. Nagy Györggyel, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Reumatológiai Tanszéki Csoport, valamint a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docensével együtt végzik. A projekt során az egyetem kutatói a veleszületett immunsejteknek és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a szerepét vizsgálják a rheumatoid arthritis korai fázisában.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem