Az Alapjogi Chartába emelnék a terhességmegszakítás jogát

Emmanuel Macron francia államfő a nemzetközi nőnapon megerősítette, hogy szeretné, ha a terhességmegszakításhoz való jogot rögzítenék az Európai Unió Alapjogi Chartájában, mert "semmi sem magától értetődő, és mindent meg kell védeni".

A francia elnök a párizsi Vendome téren pénteken rendezett nyilvános ünnepségen beszélt erről. Az ünnepség keretében a köztársaság pecsétjét is elhelyezték azon a törvényen, amely az alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét.

A francia parlament a világon elsőként hétfőn megszavazta az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását.

"Európán túl is azért fogunk küzdeni, hogy ez a jog egyetemes és tényleges legyen. Meg fogjuk vívni ezt a csatát a kontinensünkön, ahol a reakciós erők először és mindig a nők jogait támadják, mielőtt a kisebbségek jogait kezdik támadni, majd valamennyi elnyomottat és az összes szabadságjogot" - jelentette ki Emmanuel Macron.

Több ezren jelentek meg az alkotmányos reform rögzítésére rendezett ünnepségen, amelyet a francia elnök "egy kollektív küzdelem beteljesedésének" tekint.

"Ezen a napon a köztársaság megpecsételi a szabadságért folytatott hosszú küzdelmet" - fogalmazott az államfő. "Egy hosszú harcot a szabadságért, amely könnyekből, tragédiákból és megtört sorsokból áll" - tette hozzá.

"A terhesség önkéntes megszakításának szavatolt szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartájában is rögzítenék" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. "Franciaország lett az első ország a világon, amelynek alkotmánya kifejezetten védi (az abortuszhoz való jogot), nem nyugszunk, amíg ezt az ígéretet nem tartják be az egész világon" - mondta.

Az alkotmánymódosítás a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe: "A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága".

A köztársasági elnök megemlékezett az elmúlt évtizedek feminizmusának nagy alakjairól, akik hozzájárultak a terhességmegszakítás legalizálásához Franciaországban, köztük Gisele Halimi ügyvédnőről és a 2017-ben elhunyt, holokauszttúlélő Simone Veilről, az Európai Parlament első női elnökéről, aki hazájában elsősorban arról ismert, hogy 1975-ben jobboldali egészségügyi miniszterként kezdeményezte a mesterséges terhességmegszakítás büntethetőségének eltörlését a parlamentben.

A felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot.

A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak. Közülük Catherine Deneuve jelen volt az alkotmányba iktatási ünnepségen.