• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Az ALS kialakulásának hátterét vizsgálták szegedi kutatók

Hírek MA 10:19 Forrás: MTI
Az ALS kialakulásának hátterét vizsgálták szegedi kutatók

Egyik jellegzetes kórélettani markere az ideg-izom szinapszisokban a beidegzés fokozatos leépülése, hatásmechanizmusa máig ismeretlen.

Egy végzetes neurodegeneratív betegség, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásának hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, és sikerült egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot azonosítaniuk - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet a honlapján.

Az ALS egy olyan progresszív, gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség, amely az egész szervezetet érintő immunológiai elváltozásokat mutat, és egyik jellegzetes kórélettani markere az ideg-izom szinapszisokban a beidegzés fokozatos leépülése. A jelenség pontos hatásmechanizmusa máig ismeretlen.

A citokinek olyan jelzőmolekulák, amelyek a sejtkommunikációban játszanak szerepet. A citokin családon belül a kemokinek olyan fehérjék, melyek bizonyos sejttípusok irányított mozgását váltják ki felszabadulásuk környezetében. Ezen fehérjék közül a CCL2 kemokin (a CCR2 receptorhoz való kötődése által) fontos szerepet tölt be az immunsejtek vonzásában, így különleges jelentőségű a gyulladással járó betegségek kialakulásában és progressziójában.

A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének kutatói és a Központi Laboratóriumok kutatói, valamint az SZTE Neurológiai Klinika kutatóorvosai nemzetközi együttműködésben ALS-betegek izommintáiban immunsejtek megjelenését tudták detektálni, amit a betegség két transzgenikus állatmodelljében is kimutattak már a betegség tünetmentes, kezdeti stádiumában.

A fehérjék teljes körű minőségi és funkcionális vizsgálatával igazolták, hogy a jelenség mozgatórugója a CCL2-CCR2 jelátvitelen alapul, valamint a CCL2 kemokint megnövekedett mennyiségben termelő sejtek az állatok ideg-izom szinapszisai köré csoportosulnak.

A kutatók - akik eredményeiket a Nature Communications folyóiratban ismertették - igazolták azt is, hogy CCL2-semlegesítő antitestek lokális injekciójával csökkenthető a immunsejtek beszűrődése, és fékezhető az ideg-izom szinapszisok beidegzésének elvesztése, mellyel egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot azonosítottak a betegség progressziójának mérséklésére.