• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egri kistermelő tagad, a Nébih állít

Hírek Forrás: MTI

A Nébih szerint a botulizmus megbetegedéseket okozó termékeket a június óta vizsgált egri kistermelő állította elő.

A júniusi botulizmus megbetegedések előidézésében érintett termékeket a június óta vizsgált egri kistermelő állította elő - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hivatal közlése szerint nem a szintén a kistermelőhöz köthető Gourmand Companyt, hanem a közvetlenül a kistermelő tevékenységét vizsgálják. Eddigi információik szerint a kistermelő készítményeinek választéka meghaladta a negyvenet, "ebből két termék, a szarvasgomba pesto, illetve a humusz a gyanúsítottak".

Azt írták: az már kiderült, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperke gombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. A termelés dokumentumainak hiánya azonban hátráltatja a vizsgálatot - tették hozzá.

Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 60 nappal meghosszabbította az élelmiszerbiztonsági vizsgálatot. A közlés szerint a hatóság komplex vizsgálatot végez, ami nem csupán laboratóriumi vizsgálatokat jelent. Ennek oka egyebek mellett az, hogy a megbetegedést kiváltó élelmiszer vizsgálata sokszor már nem lehetséges, hiszen azt a betegek elfogyasztották, ahogy az ebben az esetben is történt.

A kistermelő megbetegedést közvetítő termékeinek gyártása nagy valószínűséggel 2013 második felében történt, de termelési dokumentumok hiányában és eltérő lejárat alkalmazása mellett konkrét tételt, tételeket beazonosítani nem lehetett - írták.

A termékek vizsgálata mellett a hatóság vizsgálja a kistermelő tevékenységének jogszerűségét és szakszerűségét a termelés, az értékesítés, a személyzet és az előállításhoz használt eszközök vonatkozásában is. Dokumentumok hiányában a komplex vizsgálat időigényes, az ügy lezárása augusztus végére várható - fűzték hozzá.
A kistermelő a tevékenységét nem a hatóságnál regisztrált címen végezte, és jelenleg kistermelőként nincs a hatóságnál regisztrált címe.

A vizsgálat elindítása óta nem történt új megbetegedés, ami feltehetően a hatékony lakossági felhívásnak köszönhető - jegyezték meg.

A Nébih június 21-én közleményben figyelmeztetett a botulizmus veszélyére. Közölték: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő Gourmand Company márkajelzésű készítményeitől betegedett meg botulizmusban négy ember. Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, és kötelezte őt a termékeinek visszagyűjtésére.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat azt közölte: nemzetközi és magyarországi járványügyi információk, valamint a Nébih adatai alapján Magyarországon egy, Grúziában és Franciaországban három esetben fordult elő olyan botulizmus megbetegedés, amelyet megelőzően a beteg a magyar termelő termékéből fogyasztott.

A gyártó 12 termékcsoporton belül mintegy 61 féle, csak zöldségféléket tartalmazó terméket állít elő.
Keksz Zsolt azt feltételezi, hogy nem a cége által gyártott termékektől betegedtek meg a fogyasztók. Érvelése szerint őstermelőként az előírtnál is szigorúbb szabályokat alkalmaznak, termékeiket több órán át 100 fok feletti hőmérsékleten hőkezelik, így a betegséget okozó baktérium mindenképpen elpusztulna az eljárás során.

A meggyanúsított egri kistermelő visszautasítja a Nébih állításait, és hangsúlyozta, hogy az eddigi információi alapján valamennyi megvizsgált minta negatív volt. Keksz Zsolt szerdai közleményében valótlannak nevezte a Nébih azon állítását, hogy a szarvasgomba pesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Kiemelte, hogy a szarvasgombás pesto csiperkegombából, szarvasgombából, olajból, sóból és borsból készül. Ezek megtalálhatóak a termék címkén is.

A pesto mint élelmiszer, több alkotórész összeházasításából készül a világ minden táján. Így ez a pesto is több alkotórészből készült, de a vizsgálatok nem mutathatták ki azt, hogy a termék nem tartalmaz szarvasgombát, mivel az szabad szemmel is látható és ízlelhető - hangsúlyozta.