Az elhízottság lehet az új norma Európában

A túlsúlyosság olyannyira elterjedtté vált Európában, hogy fennáll a kockázata annak, hogy ez válik az "új normává" - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek legújabb adatai szerint az európai tinédzserek mintegy harmadának az egészségesnek tartottnál nagyobb a testsúlya. A WHO európai régiójának 53 országára kiterjedő jelentése szerint a 13 évesek 27 százaléka, míg a 11 évesek 33 százaléka túlsúlyos. "Az, hogy mit észlelünk normálisnak, mára megváltozott. Elhízottnak lenni ma már sokkal inkább megszokott, mint szokatlan. Nem szabad hagynunk, hogy egy másik nemzedék új nőjön fel, hogy az elhízottságot tekintse normának" - húzta alá Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.

A fizikai inaktivitás magas szintje és az olcsó, cukrokban, zsírokban és sóban gazdag "kényelmes" ételeket népszerűsítő kultúra "halálos" kombinációja a felelős a kialakult helyzetért - hangsúlyozta. A jelentés szerint a 11 éves fiúk és lányok elhízottsági aránya Görögországban, Portugáliában, Írországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg Hollandiában és Svájcban a legalacsonyabb.

A testmozgás hiánya a probléma egyik fő forrása. Harminchat országból 23-ban a 15 éves és annál idősebb fiúk és lányok több mint 30 százaléka nem végez elég testmozgást. A felnőttek között a túl keveset mozgó nők aránya a Görögországban és Észtországban mért 16, illetve 17 százaléktól a Máltán és Szerbiában tapasztalt 71, illetve 76 százalékig terjed. A WHO ajánlása szerint az 5 és 17 év közötti fiataloknak legalább 60 percnyi - mérsékelttől az erőteljesig terjedő - fizikai aktivitást kellene végezniük naponta, míg a felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi mérsékelt testmozgás ajánlott.

Joao Breda, a WHO táplálkozással, fizikai aktivitással és elhízottsággal foglalkozó szakértője szerint az emberek környezete - úgy mint a település szerkezete, a város, az iskola és a munkahely kialakítása - meghatározó szerepet játszik a testmozgás mértékének növelésében.

"Olyan környezeteket kell kialakítanunk, amelyek a fizikai aktivitásra ösztönöznek, és arra kell törekednünk, hogy társadalmi csoporttól függetlenül az egészségesség legyen az alapértelmezett szempont az ételválasztásnál" - húzta alá a szakember a jelentéshez csatolt közleményben.

"A fizikai aktivitást és az egészséges ételválasztást minden környezetben - az iskolákban, a kórházakban, a városokban és a munkahelyeken - is nagyon komolyan kellene venni. Az élelmiszeriparhoz hasonlóan a várostervezési szektor is sokat tehet ennek érdekében" - hangsúlyozta Breda.

A WHO jelentése szerint bizonyos országoknak, köztük Franciaországnak és néhány skandináv nemzetnek sikerült kordában tartania az "elhízottsági járványt". Mint rámutatott, az ezen országokban alkalmazott intézkedések, úgy mint az iskolákban való zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése, bizonyos ételek megadóztatása a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében, a reklámszabályozás és a fizikai aktivitásra való ösztönzés, mind hozzájárultak az elhízottsági mutatók stabilan tartásához.