Az EU-ban Magyarországon költik az egyik legkevesebbet a polgárokra

Miközben Európában a szociális jogok és -ellátások biztosítása alapvető kérdés, a magyar állam ezen a téren messze átlag alatt teljesít, a negyedik legkevesebbet költi e területekre – derül ki az állami kiadásokat összehasonlító 2021-es Eurostat adatokból. Ugyanakkor az átlagnál többet költ saját magára.  Az egész EU-ban harmadik legdrágábban működő állam volt a magyar, épp hogy csak lemaradtunk a dobogó tetejéről, ahol az olaszok és a finnek álltak a GDP 8,1 százalékára rúgó kiadással. Az uniós átlag felett költ a magyar kormány vallási és kulturális, valamint szabadidős támogatásokra, olyannyira, hogy ezen a területen a legelső az uniós országok között - írta a Népszava.

Az sem mindegy, hogy az egyes országok mire fordítják a beszedett adókat: a 2021-es adatokon még tetten érthetők a Covid-járványra és -válságra adott válaszok, vagyis Európában a gazdasági támogatások, valamint a szociális és egészségügyi kiadások ugrottak meg, ami pont nem igaz Magyarországra. 2021-ben uniós államok átlagosan a GDP-jük 8,1 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, amely megegyezik a 2020-as kiadásokkal is, ugyanez Magyarországon csak 5,6 százalék. Miközben az EU átlagában a korábbi évek ráfordításai szinten maradtak, az egészségügyi kiadások idehaza csökkentek: 2020-ban a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP ) 6,4 százalékát fordította erre a célra, vagyis 2021-ben már szinte azonnal megkezdődött a spórolás az egészségügyi kiadásokon.

Hasonló a helyzet a szociális, jóléti kiadásokkal: az uniós kormányok jelentős többsége a Covid-járványra, illetve a lezárásokra válaszul jelentősen növelték ezen kiadásokat. A szociális kiadásokon belül magyar állam kifejezetten keveset költ betegbiztosításra, de a nyugdíjkiadások sem érik el az uniós átlagot. Szociális kiadásokon belül egyedül a családi támogatások haladják meg azt, de azok sem kiemelkedő mértékben. Így az Eurostat adatai tükrében a kormány által hangoztatott elv, miszerint az első helyen a család és a nyugdíjasok állnak, csak arra elegendő, hogy az uniós középmezőnyben legyenek a magyar családok és nyugdíjasok. További részletek a teljes cikkben