Az idősebbek inkább egy lépés távolságból, de követik

A többség rendszeresen figyeli a főbb egészségparamétereit, de még ritkán használ ehhez okoseszközöket – ez derül ki a szenior korosztály egészségtudatosságát a digitális készségek tükrében vizsgáló országos Okosegészség felmérésből, amelyet a Telekom megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet készített november folyamán. A nyitottság és az érdeklődés azonban megvan: elsősorban a fiatalabb családtagokra számítanának a testi és szellemi fittség megőrzését segítő technológiák megismerésében, de a szolgáltatójuk segítségét is szívesen fogadnák az internetre kapcsolt eszközök használatához. Többek között ezért is indította el a Telekom #Okosegészség edukációs programját. 

A szenior korosztály számára központi kérdés a jó egészség, közel háromnegyedük rendszeres testmozgással őrzi a testi és szellemi fittségét. 74 százalékuk rendszeresen figyeli a vérnyomását vagy a pulzusát – derül ki a Telekom megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból, amely a 65-85 év közötti mobiltelefon használók egészségtudatosságát, illetve digitális készségeit vizsgálta. A válaszokból az is kiderült, hogy ez a korosztály a család együttműködésére is számít az egészségre való odafigyelésben. A különböző egészség-paraméterek követése az internetre kapcsolt eszközök segítségével a fiatalabb korosztályoknál ma már napi rutin, de a kutatók jól érzékelhető generációs szakadékként azonosították ezt a területet: a szenior korosztályból csak minden nyolcadik ember használ okoseszközöket a vérnyomás és a pulzus figyelésére. 

A Telekom célja, hogy ráirányítsa a figyelmet: az okoseszközök a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb szerepet is kaphatnának a szenior generáció egészségmegőrzésében. Hogy lenne hova fejlődni, azt a kutatás eredményei is jelzik: a folyamatosan mért egészségügyi adatokat a legtöbben (86 százalék) rendszeresen, alkalmilag, vagy legalább az esetleges problémák észlelése kapcsán megosztják az orvosukkal, de nem valamilyen online megoldás, például egy okoseszköz vagy egy alkalmazás révén, inkább elmondják telefonon vagy személyesen. Ez elsősorban a megszokásnak köszönhető, nem azért van így, mert hiányzik a nyitottság – derül ki a válaszokból. 

A szeniorok általánosságban is inkább egy lépés távolságból követik a technológia fejlődését, 72 százalékuk például még hagyományos telefont használ - a legjellemzőbb okoskészülék az adott életkorban a tablet és az okostévé. Ugyanakkor a többség kifejezetten érdeklődéssel fogadna egy, az egészségügyi adatok tárolására és továbbítására is alkalmas okoseszközt: 56 százalékuk egyáltalán nem tartana tőle, 40 százalékuk pedig, ha tehetné, rögtön ki is próbálná. Ehhez már a feltételek is adottak: a 65 év felettiek kétharmada rendelkezik valamilyen internet-hozzáféréssel, majdnem egyharmaduk mobilnet-hozzáféréssel is. 

Ha az egészségmegőrzésben valamilyen okos megoldásra váltanak, akkor az orvos tanácsa nyom a legtöbbet a latban: 29 százalékuk szerint az orvosi ajánlás  lenne a kipróbálás fő mozgatórugója. A második számú döntési szempont az egyszerű használat (25 százalék), illetve a megfelelő támogatás (21 százalék), főként a betanulás során. A kutatásból az derült ki, hogy ezen a ponton nagy a család szerepe és felelőssége: elsősorban a fiatalabb családtagok, a felnőtt gyermekek vagy unokák (64, illetve 38 százalék) segítségére számítanak. 

Ezen a ponton találkoznak az igények és a lehetőségek: az aktív korosztály tagjai számára, különösen a járvány miatti korlátozások idején fontos, hogy a szenior korú szeretteiket biztonságban tudják, ennek pedig része, hogy akár a rutin orvosi vizsgálatok egy részét kiválthassák az idősebbek életében, ugyanakkor mégis rendelkezésre álljanak az egészséget tükröző adatok. Az idősebbek pedig örömmel fogadják, ha az ehhez szükséges digitális szintlépésben a család ifjabb tagjai segítenek nekik. A 65-85 év közöttiek egyharmada jó néven venné, ha a távközlési szolgáltatójára is támaszkodhatna az egészségbarát okoseszközök megismerésében, illetve azok napi használata során.