Az MRSA és más szuperbaktériumok miatt milliós halálozás

A születéskor várható élettartamunknak az elmúlt száz évben tapasztalt látványos növekedése jelentős részben az antibiotikumok széles körű használatának köszönhető. Az első antibiotikumot 1928-ban fedezte fel Sir Alexander Fleming skót bakteriológus, aki ezzel nyomban forradalmasította is az orvostudományt, írja a Qubit. De nem sokkal azután, hogy 1945-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, már így figyelmeztette az emberiséget:

"A gondatlan, penicillinkezeléssel játszadozó ember erkölcsileg felelős annak az embernek a haláláért, aki egy penicillinrezisztens organizmus fertőzésébe hal bele."

Az elmúlt két-három évtizedben Fleming szavai tragikus igazolást nyertek, és az antibiotikum-rezisztencia mára a kórokozók elleni harcban szerzett előnyünk elvesztésével fenyeget. De mik azok a Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumok? Mi az a sejtfalszintézis, és veszélyes-e az emberre annak gátlása? Miért nem rezisztens minden baktérium, mi a rezisztencia evolúciós hátránya? Vajon csak mi, emberek vagyunk felelősek a rezisztens baktériumok megjelenéséért? Hogyan oszlik meg az antibiotikumok felhasználása a klinikum és az állattenyésztés között? Miért veszélyesebb a rezisztencia kialakulásában a horizontális géntranszfer, mint a génmutációk? Miért olyan nehézkes az új antibiotikumok fejlesztése, és milyen etikai aggályokat vet fel azok klinikai vizsgálata és a tesztelése? Mik azok a multirezisztens szuperbaktériumok, és melyek közülük a legveszélyesebbek?

Darwinista podcastsorozatban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

További részletek a Qubit podcastjében.