Az MTA egységes, és annak is kell maradnia

Lovász László elnöki köszöntőjével indult az MTA 188. közgyűlése. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén hétfőn átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket, majd megkezdődött a megszokottnál is több témát tartalmazó munkaközgyűlés. Kedden zárt ülésen megválasztják az MTA tisztségviselőit. Az idei közgyűlésen rendezik meg először a fiatal kutatók fórumát - tudósított összeállításában az akadémia honlapja.

Köszöntőjében az Akadémia elnöke a 200 éve született költőt, egyúttal az MTA egykori főtitkárát, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy „hajt az idő": viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények, és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt szükség van a kutatókra.

„Amit mi, kutatók mondunk, arra figyelnek"
„Miként három éve, akadémiai elnökké történt megválasztásom után mondtam, a legfőbb feladatomnak az elmúlt időszakban is azt tekintettem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia iránti nagy közbizalmat fenntartsam" – mondta Lovász László. Szerinte az MTA az elmúlt években újra és újra bebizonyította azt is, hogy kezdeményezési, programjai nem öncélúak, azok a Magyarország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak.

Ez az elv jelenik meg egyebek mellett azoknak a stratégiai kutatási programoknak az elindításában, amelyek célja az egészségesebb társadalom és környezet, a tiszta víz, valamint a gyorsan változó világ igényeihez jobban igazodó oktatás tudományos megalapozása.

Az MTA elnöke szerint a tudomány gyors változásai nem csak azt jelentik a kutatók számára, hogy mindig naprakész tudással kell rendelkezniük, folyamatosan fejlődniük kell, hanem egyúttal hatalmas lehetőséget is kínál a számukra. Azt mutatja, hogy a tudásnak értéke van – sőt, kijelenthető, hogy még soha nem volt olyan, pénzben is kifejezhető haszna, mint napjainkban. „Amit mi, kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is" – mondta Lovász László.

A nemzet tanácsadójának kell lennie az akadémiának
A női kutatók és a fiatalok támogatására, az akadémiai kutatóintézet-hálózattal kapcsolatos feladatokra, valamint az MTA számára kulcsfontosságú nemzetközi együttműködésekre is kitért beszámolójában az Akadémia elnöke.

Az Akadémia feladatairól szólva Lovász László az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat, az innovációt, valamint a tudástranszfert említette. Mint mondta, az MTA-nak tudományos kérdésekben a „nemzet tanácsadójának" kell lennie.

„Az Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett, egységes szervezet, és annak is kell maradnia" – mondta az MTA elnöke. Szerinte egy ilyen összetett, köztestületet, kutatóhálózatot és a különböző tudományterületek művelőit is magába foglaló intézmény a jellege miatt viták, nézeteltérések forrása lehet, de ezeket meg kell vitatni, és a legjobb hely erre maga az Akadémia. Tapasztalata szerint ezt vallják az MTA tagjai is.

Lovász László szólt arról a törekvésről, amely szerint növelni kell a nők arányát az akadémikusok, az MTA doktorai és a posztdoktorok között. E célból egy elnöki bizottság is alakult az év elején, a testület által készített ajánlásokról pedig a 188. közgyűlés dönthet.

Kitért az idei közgyűlésen új elemként megjelenő Fiatal kutatók fórumára. Mint elmondta, annak reményében kezdeményezte a tanácskozást, hogy a pályájuk elején álló, hasonló élethelyzetben lévő, sokszor szinte azonos nehézségekkel, gondokkal küszködő fiatal kutatók elmondják, hogyan látják a lehetőségeiket, mit tartanak problémának, és hogyan lehetne ezeket szerintük megoldani. Reményét fejezte ki, hogy ez a találkozó – amelynek ideje alatt szimbolikus jelentőségű lépésként a kisgyermekes kutatónők számára gyermekfelügyeletet is biztosít az MTA – hozzájárulhat azoknak a formális és informális együttműködési kereteknek a kialakításához, amelyek segíthetik a tudományos pályájuk elején járókat a mindennapokban.

Kitüntetettek, díjazottak
Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.

Összesen tizenöt kutató részesült kiemelkedő tudományos munkássága elismeréséül Akadémiai Díjban a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén. Az eseményen átadták a külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat, a tudományos ismeretterjesztésért járó Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a kereskedelem és ipar területén elért eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet is.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége Akadémiai Díjban részesítette Csanády Lászlót, Donkó Zoltánt, Gelencsér Andrást, Imre Sándort, Korompay H. Jánost, Kiss Tamás Józsefet, Püski Leventét, Rechnitzer János Károlyt és Stefanovitsné Bányai Évát. A kitüntetéseket Lovász László, az MTA elnöke adta át. A kitüntetettekről itt olvashat