Az önkéntes véradókra figyel a világ június 14-én

A Nemzetközi Vöröskereszt és a WHO kezdeményezése nyomán 2004 óta minden június 14-e a Véradók Világnapja. Ez a világnap az önkéntes véradók és vérplazmadonorok tiszteletéről és megbecsüléséről szól - amit ők adnak, az milliók számára jelenti az életet és a reményt.

Számos betegség kezelésében és bizonyos sebészi beavatkozásokban alkalmaznak olyan készítményeket az orvosok, amelyeknek nélkülözhetetlen alapanyagait képezik a vér összetevői, vagy a vérplazma. Különleges anyagok ezek, amelyeket semmilyen laboratórium nem képes előállítani, azok forrása csakis az emberi test lehet

„A véradáskor levett vér összetevőire legtöbbször kórházakban, a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek során van szükség. Vérplazmából pedig életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek hemofíliás betegek, veleszületett immunhiánnyal élők, csontvelő- és szervátültetettek, súlyos égési sérültek, máj- és vesebetegek, és hepatitisz B-ben szenvedők számára. Ezért létfontosságú a vér és vérkészítmények folyamatos biztosítása” - hívja fel a figyelmet az önkéntes donorok szerepének fontosságára Dr. Nyerges Judit, a Vascular és Sanaplasma plazmaközpontokat üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője.

A vérplazma teszi ki az emberi vér nagyobb részét. A vérplazma 90%-a víz, 2%-át zsírok, ásványi anyagok és hormonok, 8%-át pedig fehérjék alkotják. A vérplazmaadás sok mindenben hasonlít a véradás folyamatához, de vannak alapvető különbségek is. A plazmadonor vénájából is vért vesznek, amelyből egy készülék kiválasztja a vérplazmát, és a vér egyéb összetevőit – így a vörös és fehér vérsejteket és a vérlemezkéket - ott helyben visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ennek a folyamatnak plazmaferezis a neve.

Ki adhat vért és ki adhat vérplazmát?

A véradás és a plazma adása is önkéntes. A nagykorú, de 60 évnél nem idősebb, legalább 50 kg súlyú egészséges emberek adhatnak vért vagy plazmát. Elsőrendű szempont a donorok egészségének védelme, ezért minden jelentkező orvosi szűrésen esik át, és ha rendszeres donor válik belőle, akkor is minden esetben sor kerül bizonyos vizsgálatokra. Sok donor számára a rendszeres és ingyenes szűrés is ösztönző, hiszen képet kapnak az egészségi állapotukról.

A véradás során kb. 450 ml vért vesznek le. A nők évente 4, a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért, és két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Ezekre a korlátozásokra azért van szükség, hogy a donor szervezete pótolni tudja a levett mennyiséget.

Mivel a vér fontos összetevői visszakerülnek a donorhoz, az egészséges emberi szervezet átlagosan 72 óra alatt pótolja a levett plazmát, és egy évben akár 45-ször is adhat plazmát egy donor vérplazma adásakor az egy alkalommal levett plazma mennyisége 650 és 850 milliliter között van, a donor testsúlyától függően. A plazmaferezis összetettsége miatt a plazmaadás időigényesebb a véradásnál: akár 60 percet is igénybe vehet, szemben a véradás 10-20 percével. Ugyanakkor ezt az órát a donorok egy nyugodt, pihentető környezetben töltik, továbbá a plazmadonorokat méltányos térítéssel kompenzálják a ráfordított idő miatt.

Amellett, hogy a donoroknak nem kell tartaniuk káros következményektől, a rendszeres vér- vagy plazmaadás még az egészségtudatos életmódhoz is hozzájárulhat. A donációt megelőző napon ugyanis javasolt a zsírszegény táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel, továbbá mellőzni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A táplálkozási javaslatok, a rendszeres szűrések, valamint az a tudat, hogy a saját egészséges szervezetük termel mások számára létfontosságú anyagokat, rendszerint megerősítik a donorokban, hogy az egészség komoly érték.

Óriási szükség van a vérre és a vérplazmára

A vérre és a plazmára a donációt követően is nagy gondot kell fordítani, hogy jó minőségű, biztonságos alapanyagok álljanak rendelkezésre. Rendkívül szigorú előírásoknak megfelelően történik a plazma tárolása és szállítása, és a plazmát további vizsgálatoknak vetik alá, hogy kizárják a fertőző vírusok és baktériumok jelenlétét. Mindenütt a világon, így Magyarországon is sokaknak van szüksége plazmaalapú terápiákra, és ahhoz, hogy a rászorulók hozzájussanak az életmentő gyógyszereikhez, szükség van a megfelelő számú donorra.