Az őssejtkutatás rögös útján

Soha nem volt még akkora érdeklődés Magyarországon az őssejtkutatás iránt, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak hétfői rajtaütése óta, amikor négy embert - egy amerikai, egy ukrán és két magyar állampolgárt - értek tetten, amint éppen őssejtbeültető műtétre készültek az egyik budapesti egészségügyi intézményben bérelt helyiségben.

Mint ismeretes, a Budai Központi Kerületi Bíróság négyüket szerdán augusztus 29-ig előzetes letartóztatásba helyezte, mégpedig az emberi test tiltott felhasználásának büntette miatt. Az illegális őssejtkezelési ügyben érintett két cég - a kaposvári Seffer-Renner Magánklinika Kft. és az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. - a Seffer testvérek nevéhez köthető. A magánklinika ügyvezető igazgatója Seffer Tibor, az IRM Kft. egyik vezetője pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő ismert plasztikai sebész, Seffer István.

A gyanúsítás szerint a kezelésekhez használt őssejteket abortumokból vonta ki az ukrán állampolgárságú Natalija K., a beültetéseket pedig az amerikai állampolgárságú Yulij V Baltaytis végezte el. Rajtuk kívül az előzetes letartóztatásban lévő negyedik gyanúsított egy magyar férfi, az IRM Kft. vezérigazgatója, Szabó Sándor.

Tegnapi sajtóértesülések szerint azonban a helyszínelők nem találtak őssejteket a rajtaütés helyszínén. „A gyanúsítás alapja az, hogy az előzetes letartóztatásban lévők 2007 óta rendszeresen végeztek őssejtbeültetést betegek testébe, s erre nem volt engedélyük" - mondta tegnap Bucsek Gábor rendőr őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni osztályának főosztályvezetője, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a rendőrök a hétfői akcióban csak sóoldatot találtak a műtőben.

„Igen, a helyszínelés során valóban találtunk sóoldatot infúzióba töltve, illetve humán eredetű fehérjét is, amiről a szakértők egyelőre nem tudták megállapítani, hogy honnan erednek. Ezek vizsgálata több hónapig is eltarthat" - mondta Bucsek Gábor, s hangsúlyozta, hogy az eredmények ismerete előtt felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy ezek mik lehetnek.

Pákh Imre, a külföldön tartózkodó műgyűjtő az egyik bulvárlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy megdöbbent, amikor ismerősei és barátai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt, az IRM Magyarország Zrt. résztulajdonosát megvádolták. „Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna." Pákh Imre nyilatkozatában az aggályainak is hangot adva hozzátette még: „Komolyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindenesetre kétlem, hogy a rendőrségnek bizonyítékai volnának".

Arra a kérdésre, hogy valójában milyen bizonyítékok alapján járt el a nyomozó iroda az előzetes letartóztatásba helyezettek ellen, és hogy valóban vannak-e bizonyítékaik, Bucsek Gábor tegnap azzal az indoklással nem kívánt reagálni, hogy hivatalból nem árulhatja el az érintett cégek nevét, válaszával pedig azt a látszatot keltené, hogy valójában Pákh nyilatkozatát kommentálja. Pákh Imre az őssejtbotránnyal kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy feltevése szerint olyan érzékeny területre léptek, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettek.

Hazai őssejtetikai dilemmák

Mivel az őssejtterápia leghatékonyabb anyagát az abortuszból származó emberi maradványokból nyerik, etikai megfontolásból ezt a típusú őssejtnyerést, valamint annak kutatását és az azzal történő gyógyítást radikálisan elvetik. Yulij V. Baltaytis szerint a kérdés az, hogy van-e morális jogunk felhasználni az elhalt szöveteket arra, hogy életet adjunk másnak. Semmilyen etikai kinyilatkoztatás nem tudja megtiltani, hogy meggyógyítsunk egy gyermeket vagy egy halálos beteg embertársunkat. Azt elismeri, hogy az abortusz az orvosi beavatkozások és emberi döntések között is a legtöbb kérdőjelet felvető probléma, azonban ha egy nő a felvilágosító tevékenység, pozitív befolyásolás, felkínált segítség ellenére mégis határozott igent mondott az abortuszra, akkor a beavatkozás után azt a sokak életét megmentő vagy életminőségét javító emberi szövetcsoportot nem kellene kidobni a szemétbe.

Az kétségtelenül igaz, hogy létrejöhetnek olyan illegális szerveződések, amelyek azt célozzák meg, hogy a rossz szociális helyzetben levő, teherbe esett nőket némi anyagi viszonzásért cserébe abortuszra csábítsák, vagy eleve a kilátásba helyezett fizetséggel ösztönözzék őket egy abortusszal végződő terhesség létrehozására, de épp ennek kivédését kell szolgálnia a pontosan definiált, a gyakorlatban jól működő törvényi szabályozásnak és a hatékony bűnüldözésnek.

Véleménye szerint az embrionális őssejt-kutatássaé kapcsolatban az orvostudomány azért megosztott, mert gépiesen a „régi", megkérdőjelezhetetlen biztonságba menekülünk ahelyett, hogy az „új" ismereteket adekvát módon mihamarabb felhasználnánk, és általuk szebbé, tartalmasabbá tennénk az életünket, hiszen az őssejtekkel történő gyógyítás képes újra élettel megtölteni, felerősíteni értékes sejtjeinket, újra képessé teszi azokat testünk megújítására. Ezért is olyan eltökéltek a kutatók, hogy ezen az úton keressék a betegségek gyógyításának és az öregedési folyamatok lassításának lehetőségeit.

Azzal kapcsolatban, hogy miért Magyarországot választották ki arra, hogy megalapítsák a Regeneráló Orvos-tudományok Intézetét, a professzor elmondta, ennek a népnek a múltjában jelentős hagyománya van a tudás, a kultúra és a művészetek ápolásának, ez a nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak, emellett a kutatócsoportnak sikerült igen jó szakmai együttműködést kialakítania a Pécsi Egyetem kiváló szakembereivel.

Tovább bővülhet a gyanúsítottak köre

Egyes feltételezések szerint legalább száz, de minimum nyolc pácienst kezeltek Magyarországon elhunyt magzatokból származó sejtekkel. Bucsek Gábor közölte, vizsgálják azt is, a gyanúsítottak hogyan juthattak hozzá az abortumokhoz. A nyomozók vizsgálnak egy halálos kimenetelű kezelést is, ám az még nem bizonyos, hogy az eset közvetlen összefüggésbe hozható az őssejtbeűltetéssel.

Székely Tamás egészségügyi miniszter nyilatkozott az ügyről, és azt állította: magyarországi egészségügyi intézményekben nem folyik tiltott őssejtterápia, illetve őssejtkutatás. A tárcavezető szerint a cégnek őssejtterápiára nem volt engedélye, és az ÁNTSZ minden héten ellenőrzést tartott náluk. A tiltott tevékenységet magánházaknál, szállodákban végezték, egészségügyi intézményekben ilyen tevékenység nem folyik, és nem folyt - tette hozzá.

A FigyelőNet (FN) birtokába került szakvélemények szerint azért nem támogatták az IRM Magyarország Zrt. őssejtkezelésre vonatkozó kérelmét, mert a projektben részt vevő kutatók szakmai felkészültségéről „nem állt rendelkezésre releváns információ". A Fővárosi Önkormányzat Nyíró Gyula Kórház megbízott főigazgatója, Vadnai Marianna vizsgálatot folytat annak tisztázására, az intézmény érintett-e az ügyben.

Pákh és Baltaytis Barbadoson már működtetett őssejtklinikát

„Az még nem jelent semmit, hogy első körben nem mutatott ki őssejtet a szakértő, hiszen az ott lehet. Mint ahogyan néhány, már elpusztult őssejtet meg is találtak a szakértők a lefoglalt anyagban" - mondta Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója. A rendőrök hűtőtáskákat is lefoglaltak, tartalmuk még nem ismert. Felnyitásukhoz az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet engedélye kell.

Az őssejtbotrány főszereplőinek előélete meglehetősen regényes. A HVG egy tavalyi cikke szerint a letartóztatott amerikai professzor, Yuliy Baltaytis és Pákh Imre, aki az őssejtlabort üzemeltető IRM Zrt. egyik igazgatósági tagja, Barbadoson is együtt „virágoztatott" hasonló üzletet, 200Ó végén a BBC egyik riportja után a hatóságok bezárták a klinikát. A riport szerint a barbadosi klinika nem titkolt módon ukrán forrásból származó őssejtjei feketeiparágat generáltak mindenekelőtt Harkovban és Kijevben. Úgy találták, hogy sokan pénzért vállalkoztak abortuszra - az embrionális őssejt „alapanyagát" biztosítva -, s feltűnően magas volt azok száma is, akiknél a kezelőorvosok súlyos betegnek mondták a magzatot, művi vetélést javasolva. Egy harkovi kórházhoz köthető gyanús csecsemőhalálozási eseteket is összefüggésbe hoztak az őssejt-kereskedelemmel. Az üggyel a HVG-n kívül foglalkozott a Leleplező című magazin is.

A barbadosi klinika bezárása után a helyi sajtónak adott interjújában az ukrán származású alapító, Yuliy Baltaytis professzor búcsúzóul annyit mondott: valahol Európában folytatja tovább a munkát. A professzor tagadott ugyanakkor egy másik vádat, azt, hogy adósak maradtak volna a bérleti díjjal, hiszen - idézzük - „magam vittem a készpénzt a cég tulajdonosától, Imre Pakhtól a bérbeadónak". Az amerikai professzor 2006-os terve egy évvel később Kaposváron valósult meg.

A kaposvári őssejtlabor, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. nevet kapta, alapítója a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett IRM Biopharma Holdings Ltd. (50 százalék), valamint az ügyben letartóztatásban lévő sztársebész, Seffer István. Igazgatósági tag Sefferen kívül az idehaza mindenekelőtt műgyűjtőként, Munkácsy-képek tulajdonosaként ismert, az USA-ban élő Pákh Imre (ő képviseli az alapító részvényes IRM-et), tudományos főkonzulens pedig Baltaytis professzor

A kaposvári klinika honlapja szerint Baltaytis a biotechnológiai kutatás élvonalába tartozó szakember, a New York-i tudományos akadémia tagja. Ehhez képest Baltaytist nem jegyzik az őssejtkutatás nemzetközi szakirodalmában, publikációi az 1980-1990-es években oroszul az emésztőszervi sebészet témakörében jelentek meg. Az pedig az Élet és Irodalom 2008. áprilisi cikkéből tudható, hogy a New York-i akadémiai tagság évi 125 dollárért bárki számára beszerezhető.

Mindennek ellenére Pákh Imre műgyűjtő és az időközben a cégben szintén igazgatósági taggá váló Fásy Ádám közös ügyvédje, Nagy Krisztina nyilatkozatában azt mondta: sem Pákh, sem pedig Fásy Ádám „televíziós személyiség" nem ismerték a társaság munkájának részleteit, így azt sem tudták, hogy mi történik a laboratóriumban. Az ügyvéd szerint Fásy Ádám szerepe mindössze arra korlátozódott a cégben, hogy médiaszemélyiségként népszerűsítse az eredményeket. Pákhról Nagy Krisztina elmondta: a műgyűjtőnek „családi érintettsége" van az őssejtkutatásban, ugyanis az édesapját kezelték ilyen terápiával Barbadoson. Kezelője Baltaytis professzor volt. „Pákh Imre édesapján nagyon sokat segített ez a kezelés, nagyon jó egészségi állapotnak örvend most is. Pákh pedig azért, hogy ezt a sikert és egészségügyi előrelépést Magyarországra is el lehessen hozni, úgy döntött, hogy Seffer István doktor urat és Yuliy Baltaytis doktor urat kapcsolatba hozza egymással", nyilatkozta Nagy Krisztina, majd hozzátette: Pákh Imre mindezt azért tette, hogy a két orvos Magyarországon is kiépíthesse a rendszert, amely sok külföldi országban teljesen legális. Példaként említette, hogy Ukrajnában és Barbadoson is engedéllyel működnek őssejtklinikák - nagyon jó eredményekkel. A Magyar Televízió információi szerint Magyarországon gyerekeken is végeztek őssejtkezelést Baltaytisék.

Kórházalapítástól az előzetesig

Az illegális őssejtkezelési ügy egyik gyanúsítottja, Seffer István 1992-ben alapította akkori feleségével kaposvári magánklinikáját, és vállalkozása szinte a kezdetektől sikeres volt. Az intézmény honlapja szerint ugyanis a két rendelővel és egy műtővel megnyitott és elsősorban a plasztikai sebészetre alapozott klinikán az elmúlt bő másfél évtizedben folyamatosan nőtt a páciensek száma, s egymást érték a fejlesztések. 2003-ban pedig már az ország „legnagyobb plasztikai sebészeti műtőkapacitással rendelkező intézetévé vált" a kórház, ahol 22 orvos 14 szakterületen dolgozik.

Eközben - a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett, később a Központi Katonai Kórház plasztikai sebészetén is dolgozó, majd a klinika alapításáért a Kaposi Mór Megyei Kórház sebész-főorvosi állását hátrahagyó - Seffer István mind elismertebbé vált. Szépülésre váró sztárok adták egymásnak a kilincset a kaposvári klinikán. Az egyik kereskedelmi televízió plasztikai sebészetre épülő „valóságshow-ja" révén országos hírnévre tett szert.

A sebész és klinikája az őssejtekkel kapcsolatosan 2007-ben került reflektorfénybe, amikor megnyitották a kutatólaboratóriumot a kórház területén. Seffer nagy reményeket fűzött az őssejtprojekthez, talán túlzóakat is. Tavaly megdöbbenést váltott ki ugyanis magyar kutatók s a hatóságok körében azzal, hogy „megígérte" egy súlyos beteg hazai művésznek: őssejtkezeléssel lábra állítja. Akkor úgy fogalmazott: laboratóriumukban a világ eddigi leghatékonyabb és legkockázatmentesebb módszerével állítanak elő őssejteket. Nem sokkal ezután megtörni látszott a lendület. Csak őssejtek tárolására és gyűjtésére kapott engedélyt a laboratóriumot működtető - részben Seffer tulajdonában lévő - IRM Magyarország Zrt. Őssejtek kutatására, azok gyógyászati felhasználására viszont nem.

Ennek kapcsán egy interjúban így fogalmazott Seffer doktor: „Ha nem akadályoznák a biotechnológiai kutatásokat, hazánk felzárkózhatna a szakma élvonalába." Ugyanebben az interjúban arra, hogy melyik az a tanács, amit megfogadott, de később megbánt, azt válaszolta: „...hogy mindent próbáljak meg törvényes úton végezni". Kaposváron többen - testvére, klinikai ügyvezető társa, Seffer Tibor mellett - nem hisznek abban, hogy Seffernek köze lett volna a kétes ügyekhez. A sebész egyik régi kollégája azt mondta: „Ha igaz is, amit a nyomozók állítanak, az egészen biztos, hogy István nem pénzért vett részt ebben az ügyben. Arra ugyanis neki már régóta nincs szüksége. Szerintem más motiválhatta, ha valóban köze volt a kezelésekhez: ő mélységesen hisz az őssejtterápiában. Talán abban hibázott, hogy nem volt türelme kivárni a megfelelő engedélyeket."

Kísérletek a Nyírő-kórházban?

A rendőrség a fővárosi Nyírő Gyula Kórház szerepét is vizsgálja az illegálisan végzett őssejtkezelések ügyében, miután hétfőn a közintézmény területén működő magánrendelőben értek tetten a négy előzetes letartóztatásba vett személyből hármat. Az üggyel kapcsolatban Nyírő Gyula Kórház megbízott főigazgatója, Vadnai Marianna egy közleményt adott ki, melyben az áll, hogy a rendőri intézkedés az intézménynek egy olyan épületrészében történt, amelyet egy magán-egészségügyi szolgáltató bérel, és ebben a bérleményben érvényes ÁNTSZ-engedéllyel folytat járó- és fekvőbeteg-ellátó tevékenységet. A főigazgató leszögezte: vizsgálatot folytat annak tisztázására, hogy a közintézmény érintett-e az ügyben.

A felkért szakértő közölte a rendőrséggel, hogy több hónapig tartó tenyésztés, vizsgálat után tudja majd csak biztosan megmondani, hogy az egyes fiolák tartalmának mi lehetett a szerepe az eljárásokban. Az is elképzelhető, hogy csak az érintettek próbálják erre alapozni a védelmet - hívta fel a figyelmet az egészségügyi szakjogász. Mint mondta: büntetőjogi szempontból mindenképpen enyhébb megítélés alá esik, ha a betegeket megtévesztve ötmillió forintért sóoldatot adnak be, mintha engedély nélküli őssejtbeültetésben részesítik őket.

Zamecsnik Péter, Seffer István ügyvédje elmondta, a professzor részletes, mindenre kiterjedő vallomást tett, és számos dokumentumot is bemutatott a nyomozóknak, sőt jelezte, hogy szeretne további iratokat is csatolni. Seffer elmondta a rendőröknek a gazdasági társaság megalakításának körülményeit, s hogy neki milyen szerepe volt abban. Seffert egyébként nem a Nyírő Gyula Kórházban, hanem Siófokon vették őrizetbe. A professzor tisztában volt azzal, hogy az engedélyek alapján a társaságnak az őssejtek gyűjtésére, tárolására volt engedélye, a terápiára nem. Mikor tavaly az áNTSZ felfüggesztette az engedélyt - a hatóság az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) véleményére várt -, Seffer kezdeményezte társainál a társaság megszüntetését. (A FigyelőNet úgy tudja, az ETT szakmai alkalmatlanság miatt utasította el a cég működésének engedélyezését.)

A védő kiemelte, hogy az előzetes letartóztatást elrendelő bírósági határozat is leszögezi, hogy Seffer nem vett részt a kezelésekben. A hatóság azzal indokolta fogva tartását, hogy az ügy felderítéséhez szükséges dokumentumok hiánytalanul előkerüljenek.