Ma kezdődik a Magyar Orvostudományi Napok: szintetizálják a részekre szakadt hazai medicinát.
Az orvos-technológia és a gyógyszerterápia fejlődésével mára gyógyíthatóvá vált több, korábban halálosnak ítélt betegség, illetve lényegesen javult az érintett betegek életkilátása. Mindez köszönhető a képalkotó diagnosztika terén tapasztalt robbanásszerű fejlődésnek is. Az esetek ugyanis csaknem 75-80 százalékában a radiológia biztosítja azt a diagnózist, amely alapján megkezdődhet a gyógyítás. A röntgensugár 120 évvel ezelőtti felfedezésekor még senki sem gyanította, hogy egyszer eljuthatunk akár olyan 3D/4D technikával működő intelligens, több funkciós berendezésekig, amelyeknek köszönhetően elénk tárul a virtuális valóság.
A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) november 5-7-e között ismét megrendezi a Magyar Orvostudományi Napokat, amelyen neves szakemberek közérthető módon, rövid áttekintést adnak a legfontosabb betegségek naprakész elméleti és gyakorlati ismereteiről. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képező háromnapos kongresszuson csaknem félszáz előadás hangzik el. Ebbe a sorba illeszkedik dr. Baranyai Tibor, a Soproni Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosának „Modern képalkotás napjainkban" című, a radiológiai diagnosztika történetét bemutató előadása.
Már Röntgen 1895-ös felfedezése utáni években elkészül az első röntgenkép, az első röntgen berendezés és a diagnosztika mellett már az emlőrák sugárkezelésével is kísérleteznek. A századfordulón már az agytumorról készítenek röntgenfelvételt, és kontrasztanyaggal vizsgálják a gyomor-bélrendszert, valamint a vesét. Alig telik el 15 év és a Curie házaspár felfedezi a radioaktivitást.
Magyarországon szinte egy időben Röntgennel a később Nobel-díjas Lénárd Fülöp vezetésével előállították a katódsugarat ritkított gázt tartalmazó vákuumcsőben, kidolgozták az ablakos csőmodellt. Lénárd Fülöp élete végéig vitatta Röntgen elsőségét, többször kinyilvánította, hogy az ő saját katódsugárcsöves eredménye után az X-sugarakat bárki felfedezhette volna. Hogy ez mennyire így volt, jelzi, hogy a pesti egyetemen Eötvös Lóránd professzor két magántanára 1896 januárjában minden nehézség nélkül meg tudta ismételni Röntgen kísérleteit és elkészítették Eötvös kezéről az első magyar röntgenfelvételt.
A következő minden évtizedben volt valami újdonság a radiológiai diagnosztika területén. De az elmúlt fél évszázadban fizikai kutatások és az informatika robbanásszerű fejlesztésének eredményeként egészen fantasztikus új módszereket lehetett az orvoslás szolgálatába állítani.
Az 50-es, és 60-as években a hagyományos röntgendiagnosztika és az angiográfia jelentette a röntgendiagnosztikát. Hatalmas változást hozott viszont az ultrahang- diagnosztika, amely a hasi és kismedencei betegségek kimutatásában, a szív, artériák és vénák elváltozásaiban, a magzati fejlődési rendellenességek felismerésében okozott áttörést. Ma már a korszerű digitális ultrahang berendezésekkel magas frekvenciájú, széles sávú vizsgálófejek alkalmazásával olyan részletgazdag kép érhető el, hogy a perifériás kiserek, idegek vizsgálatára is alkalmas. A kis tumoros és gyulladásos elváltozások is felismerhetők, sőt, a lágyrész elváltozások, ízületi megbetegedések is észlelhetők.
A komputertomográfia (CT) első generációs változata a 70-es évek végén, 80-as évek elején jelent meg a klinikai gyakorlatban. A mai CT-berendezések lehetővé teszik az egy másodpercen belüli leképezési időt, a magas térbeli és kontrasztfelbontást. Ennek köszönhetően lehetővé vált a kardiológiai alkalmazás, a teljes test érfestéses vizsgálata, a CT vezérelt beavatkozás. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a CT is röntgensugárral működik, tehát figyelni kell a sugárterhelést.
A nem röntgensugárra épülő, mágneses rezonancia képalkotás, az MR-vizsgálat szintén a 70-és évek nagy jelentőségű felfedezése volt, és a 80-as években terjedt el a klinikai gyakorlatban. Az MR nagyon érzékeny a kóros folyamatok, az elváltozás kimutatására.
Manapság a radiológiában egyre szélesebb körben terjed el a felsorolt diagnosztikai technikák kombinációja: UH-MR, PET-CT, SPECT-CT, MR-PET. Ezek segítségével nemcsak a biokémiai folyamatok elváltozásait lehet kimutatni, hanem térbeli elhelyezkedésüket is pontosan be lehet mérni.
Szintén az utóbbi évek eredménye, hogy a különböző képalkotó eljárások segítségével, a szervezet különböző részeibe behatolva, már nemcsak diagnosztizálni, hanem kezelni is tudnak egyes betegségeket. Ezt az úgynevezett intervenciós radiológiát használják például erek katéteres tágítására, stentek beültetésére, tumorok kezelésére, szelektív gyógyszeradagolásra.
Az internet elterjedésével, a képek továbbításának lehetőségével újabb távlatok nyíltak például a távleletezésre, a térben egymástól távol levő szakemberek együttműködésére.
Baranyai Tibor professzor szerint nagyon nehéz a radiológia jövőjét megjósolni, de valószínűsíthető, hogy a radiológia jelentősége tovább nő, és e területen is fokozódik a kompjúterizáció. A leletezés nem lesz helyhez kötve, akár világméretű konzultációs hálózat is kialakulhat. Új technológiaként mi jöhet még? Talán új sugárforrások, mint a mikrohullám, vagy az egyszerű fény felhasználása a képalkotás számára. De mindennek megválaszolására szükség lenne a jövőt mutató kristálygömbre.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!