Balog: nincs korlátozás a felvehetők számában

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. A tárcavezető csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában megerősítette, hogy még karácsony előtt kész tárgyalni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselőivel.

Balog Zoltán azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.

Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban van hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják.

A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik.

A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több száz millió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket - egyebek mellett így építtettek kollégiumokat -, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban "nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték" - mondta.

A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.

***

Kormányszóvivő: átláthatóbb felsőoktatás kialakítása a cél

A felsőoktatási keretszámok eltörlésével a kormánynak az a célja, hogy letisztultabb, kevésbé bonyolult, átláthatóbb rendszer jöjjön létre - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön.

A kormányszóvivő kifejtette, aki érdemben átgondolja a kérdést, nem vitatkozhat a kormány céljaival, hogy minőségibb felsőoktatást teremtsen, kevesebb legyen a lemorzsolódó hallgató, aki nem szerez diplomát, az egyetemen eltöltött idő közeledjen az adott szak elvégzéséhez szükséges időhöz, és a diákok olyan diplomát kapjanak, amely segíti az elhelyezkedésüket. A kormány intézkedései ezt szolgálják - jelentette ki.

Komoly probléma, hogy milyen hatása lesz a nemzetgazdaságra, a társadalomra, ha az állam pénzén képzett hallgatók külföldre mennek - fogalmazott. Hozzátette, ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására.
Hangsúlyozta, az egyetemre bejutókat arra ösztönzik, hogy szerezzenek diplomát és törekedjenek arra, hogy Magyarországon helyezkedjenek el.

A diákoknak joguk van a véleményük kifejezésére, de a kormány mindent megtett, hogy a félelmeket, amelyek "alapvetően alaptalanok" voltak, eloszlassa, így már a fiatalokon múlik, mikor látják be, hogy az általuk követelt feltételek jelentős része már teljesült - vélekedett.

Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a műsorban azt mondta, nem büntető, szankció jellegű szerződésekkel kellene itthon tartani a fiatalokat, hanem azokat a problémákat kellene megoldani, amelyek miatt el akarnak menni az országból. Nagy veszélyt jelent, hogy sokan már a diploma előtt elvándorolnak, mert olyan nagy bizonytalanság alakult ki a felsőoktatás körül, hogy inkább külföldön tanulnak - közölte.