Békés figyelemfelhívó akciót tartottak a magyar orvosok

Békés figyelemfelhívó akciót tartottak a magyar orvosok kedd délben, egy időben a többi visegrádi ország orvosszakszervezeteinek demonstrációjával.
A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák szervezetek bérköveteléseik teljesítése érdekében fogtak össze.

A magyarországi akció központi eseményét Budapesten a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának épülete előtt tartották. A megmozdulás szervezőjének, Bélteczki Jánosnak, a Magyar Orvosok Szövetsége elnökének becslése szerint mintegy háromszázan gyűltek össze, országszerte pedig nagyjából tízezren csatlakoztak az akcióhoz. Többen erre az alkalomra készített közös jelvényt tűztek ki, egyes orvosok szóban is tájékoztatják betegeiket akciójuk lényegéről.

Bélteczki János elmondta: a négy visegrádi országban a problémák hasonlók, de különböző mértékben érintik az egyes országokat. Példaként említette az egészségügy alulfinanszírozottságát, az életpálya hiányát, valamint az egészségügyi dolgozók nagy fokú migrációját. Akciójuk célja, hogy a döntéshozók, illetve az országok lakosságának figyelmét felhívják arra, ezek a problémák veszélyeztetik a közfinanszírozott egészségügyi ellátását.

A MOSZ elnöke szerint az egészségügyi munka olyan bizalmi munka, amelyben a sztrájk az utolsó eszköz. Úgy véli, az egészségügyi dolgozók migrációja azonban önmagában komoly eszközt adott a kezükbe.

Az elnök elismerte és megköszönte az ágazatban idén történt bérfejlesztést, de hozzátette: ennek folytatására továbbra sincs törvényi garancia. Az MTI-nek azt mondta: a bértárgyalások folytatására az egészségügyi államtitkárságtól egyelőre csak ígéretet kaptak, de konkrét időpontot még nem.

Az orvosok keddi figyelemfelhívó akcióján több más érdekvédő szervezet is képviseltette magát. A demonstráción ott volt többek között Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a Magyar Rezidens Szövetség elnökségének több tagja, Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke, valamint Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is.

Éger István az újságíróknak elmondta: a mostani demonstráció követelése nem az, hogy a magyar egészségügyben dolgozóknak európai uniós béreket fizessenek, hanem hogy legalább az adott országban jellemző nemzeti átlagbér háromszorosát érje el a fizetésük. Ettől viszont még nagyon messze vannak - mondta. Megjegyezte: "tagadhatatlan és nem jelentéktelen", hogy az idén az ágazatban történt béremelés, de ennek folytatása Éger István szerint is bizonytalan.

A cseh orvosok is csatlakoztak 

A mintegy 200 csehországi kórház többségében kedden délben Mentsük meg az egészségügyet, mert a beteg rendszer mindenkire veszélyes jelmondattal félórás nagygyűlésekre került sor, amelyeken az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó ismételten megfogalmazták bérköveteléseiket, s tiltakoztak számos kórház és egészségügyi intézet esetleges megszüntetése, valamint az egészségbiztosítók szerintük egyoldalú gazdasági nyomása ellen.

A tiltakozó akciók jelképesek voltak, a kórházak nagyságától függően általában több tucatnyi, esetleg száz-kétszáz résztvevővel. A betegek gondozása, kezelése sehol sem szünetelt, s az akcióra a résztvevők általában a déli ebédszünetet használták ki.

Az egészségügyi dolgozók tiltakozó akcióját ezúttal a csehországi kórházak szövetsége, a betegek érdekeit védő szervezetek, valamint a rokkantak szövetsége is támogatta. Ezek a szervezetek szintén attól tartanak, hogy a rossz gazdasági helyzet következtében a közeljövőben kórházak és egészségügyi intézmények szűnhetnek meg Csehországban, mert az egészségbiztosítók nem a páciensek, hanem saját gazdasági érdekeiket fogják előtérbe helyezni.

Martin Engel, a cseh orvosi szakszervezetek (LOK) elnöke a prágai Na Bulovce kórházban - a cseh főváros egyik legnagyobb egészségügyi intézményében - elmondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok szerint a cseh egészségügy rossz irányba fejlődik, amely ellentétes a páciensek érdekeivel.
"A piaci elvek betörése, meghonosodása az egészségügyben, a kórházak zavaros privatizációja és az egészségbiztosítók pozíciójának erősödése az egész cseh egészségügyi rendszert, az egész ellátást veszélyezteti" - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

 

Fehér lufikat engednek a magasba a résztvevők a Magyar Orvosok Szövetségének tiltakozó akcióján a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája előtt Budapesten 2012. november 20-án. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák szervezetek bérköveteléseik teljesítése érdekében tartottak békés figyelemfelhívó akciót a visegrádi országokban. MTI Fotó: Kovács Tamás

Leszögezte, hogy a négy visegrádi ország orvos-szakszervezetei által megszervezett nyomásgyakorló akciónak három célja van: megmenteni az egészségügyet mint közszolgálatot; garantálni, hogy az egészségbiztosítók az orvosi beavatkozás valós árát fizessék az egészségügyi intézményeknek; elérni, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbére másfélszerese-háromszorosa legyen az országos átlagbéreknek.
A tiltakozók mindenütt azt követelték a kormánytól, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása során az eddiginél nagyobb mértékben vegye figyelembe az ágazat szakértőinek és az ott dolgozóknak a véleményét.

A cseh egészségügyi minisztérium már korábban bírálta és alaptalannak minősítette ezt a tiltakozó akciót. A tárca közleménye szerint a cseh orvosok havi bruttó átlagbére ma 60 ezer korona (670 ezer forint) körül mozog, s az utóbbi két évben 16,2 százalékkal emelkedett. A bruttó átlagbér országosan 24,5 ezer korona (273 ezer forint).

Szlovákia: öt kórházban tiltakoztak

Öt szlovákiai kórház dolgozói kapcsolódtak be kedden a visegrádi négyek országaiban egyidejűleg tartott tiltakozó akcióba, amellyel a résztvevők az egészségügyben uralkodó nehéz helyzetre és a kormánynak az egészségügyi rendszerrel szemben vállalt kötelezettségeinek betartására akarták felhívni a figyelmet.

A Beteg egészségügy mindenkit veszélyeztet jelmondattal meghirdetett tiltakozó akció során - jelképesen 12 óra után öt perccel - öt megyeszékhely, Pozsony, Zsolna, Besztercebánya, Kassa és Eperjes legnagyobb egészségügyi létesítményeiben állt le a munka, mintegy fél órára.

Pozsonyban a kramárei kórház néhány tucat dolgozója vonult ki az épület elé. Ott Igor Tibensky, az egyetemi kórház orvosi szakszervezetének elnöke olvasta fel az érdekvédelmi szervezetnek a legégetőbb bajokra rámutató állásfoglalását. Ebben egyebek mellett azt is hangsúlyozta: az egészségügy problémái a visegrádi négyek országaiban meglehetősen hasonlóak.

Tibensky a szlovák egészségügy legfőbb problémáival kapcsolatban hangoztatta: huzamosabb ideje megoldatlan, hogy az egészségügyi intézmények megfelelő, a kiadásaikat tükröző térítést kapjanak az egészségbiztosítóktól. Idült problémának számít, hogy a kórházak nem rendelkeznek megfelelő számú személyzettel, és a létszámhiány miatt hétköznapivá vált a munkatörvénykönyv előírásainak - a kórházi vezetők csendes beleegyezése mellett folytatott - kijátszása is. Ezzel összefüggésben felszólította a szaktárca vezetését a helyzet mielőbbi orvoslására. Kilátásba helyezte: amennyiben a problémára nem talál megoldást a tárca, az Orvosi Szakszervezet (LOZ) nem fogja jóváhagyni az orvosok túlóráztatását.

Az orvosi szakszervezet a tavaly sztrájkkal kiharcolt munkabéremelésről szóló megegyezés be nem tartását is nehezményezte. Az orvosok és az előző kormány megállapodása értelmében több szakaszban kellett volna megvalósítani az orvosok béremelését. Az első két szakasz, januárban illetve júniusban meg is valósult, a béremelés harmadik szakasza jövő januártól lenne esedékes. Ennek megvalósítása kérdésessé vált, mivel míg a béremelés első két szakaszáról törvény rendelkezett, addig a harmadik lépcsőt csak egy, az orvosok és a szaktárca akkori vezetője között kötött megegyezés hivatott biztosítani.

Zuzana Zvolenská szlovák egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy a 37 millió eurót igénylő jövő januári emelésre nincs pénz, így arra a tárca álláspontja szerint legkorábban egy évvel később, azaz 2014 januárjától kerülhet sor.