Betegedukációs nap a stroke-on átesett betegeknek

Egészségünk ápolása egy életen át tartó folyamat, azonban a stroke-on átesettek sokszor hajlamosak kevesebb figyelmet fordítani egészségük megőrzésére és a rehabilitációra. Egy korábban szélütésen átesett betegnél akár tízszeresére is növekedhet egy újabb stroke kialakulásának az esélye. A Strokeinfó Alapítvány Betegedukációs napot szervezett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a rendszeres mozgás fontosságára mind a megelőzés, mind a másodlagos megelőzés szempontjából - számoltak be róla a szervezők.

A szélütés következtében egyik leggyakrabban fennmaradó tünet, az izommerevség (spasztikus bénulás), ami a betegek akár egyharmadát is érintheti. A tünetegyüttes leggyakrabban a végtagizmokat és a törzsizmokat érinti, különösen a váll, könyök, csukló és ujjmozgató izmokat, valamint a csípő, térd, boka mozgatásában résztvevő izmokat. Gyakran társulhat fájdalommal, végtaggyengeséggel, mindezek miatt pedig a végtag mozgatása nehézzé, ügyetlenné, esetekben lehetetlenné válik. Ez az állapot akár olyan súlyossá is válhat, hogy a beteg végül nem képes végtagjai mozgatására.  Ezért is rendkívül fontos, hogy az érintettek a kórházi kezelést követően is nagy hangsúlyt fektessenek nem csak a rehabilitációra, hanem egy újabb stroke-állapot megelőzésére is.

A rehabilitáció megkezdése sokszor ütközhet akadályba, ha a beteg nem rendelkezik betegségtudattal. A gyógyulás és az életminőség javulásának előszobája azonban az elfogadás, hiszen, a probléma beismerése nélkül nehéz a változtatás megkezdése. A stroke-on átesett betegek esetében kulcsfontosságú tényező az idő. A betegek 5%-a ugyanis még az első néhány napon belül, mintegy 10%-uk az első három hónapon belül újabb stroke-ot kap.

A pontos terápiakövetés mellett tehát a rendszeres mozgás is elengedhetetlen alappillére az egészségmegőrzésnek. Az esetlegesen kialakult izommerevség miatt fontos, hogy a stroke-ot túlélő betegek a számukra legmegfelelőbb mozgásformát válasszák. Azonban mozogni nem csak szabad, de ajánlott is, hiszen stresszcsökkentő hatása mellett megelőzhetőek a stroke kialakulását fokozó egyéb egészségügyi kockázati tényezők is: elhízás, magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, de segít megelőzni a depressziót és javítja az általános közérzetet.

A spasztikus bénulás kezelése során tehát a különböző gyógyszeres, illetve rehabilitációs kezelés mellett elengedhetetlen, hogy a beteg folyamatosan mozgassa és fejlessze magát. Ebben az esetben a mozgás célja a végtagok izmainak nyújtása és az izomgörcsök megelőzése. Fontos, hogy a gyakorlatokat lassan, szabályosan végezzék, kerülve a túlzott erőfeszítéseket, valamint odafigyelve a helyes légzéstechnikára. A sérülésveszély és az állapot javulása érdekében fontos, hogy az otthoni tornát minden esetben szakemberrel való konzultáció előzze meg és kövesse végig.

A mozgásra való figyelemfelhívás céljából rendezte meg a Strokeinfó Alapítvány június 3-án betegedukációs napját, ahol a résztvevők számos hasznos mozgástechnikával ismerkedhettek meg, melyeket biztonságosan végezhetnek a későbbiekben is. Az esemény egyik vendége Schobert Norbi, aki majdnem egy évvel stroke-ja után fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a betegség megelőzésére és az abból történő megfelelő felépülésre. Emellett az ország legidősebb zumba oktatója, Farkasné Erzsébet is tartott egy könnyed, jó hangulatú órát. Az Alapítvány célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra: a sport mindenkié! Mozogni ugyanis kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül lehet, csak meg kell találni az egyén számára leghasznosabb mozgásformát.