• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bevándorlók: alacsonyabb az emocionális jólét érzése

Hírek Forrás: ELTE Hírlevél

Rosszabbra értékelik életüket a migránsok, mint a bennszülöttek.

Az Európai Unió 15 országára kiterjedő felmérés szerint a bevándorlók, függetlenül attól, hogy milyen régóta élnek választott hazájukban, negatívabban értékelik élethelyzetüket, mint azok, akik helyben születtek. A Gallup által készített felmérés során 6,6 pontosra értékelték élethelyzetüket a 15 európai uniós országban azok a megkérdezettek, akik a felmérés helyszínéül szolgáló országokban születtek és élnek. Velük szemben a bevándorlók 6 pont körüli értéket értek el azon a tízfokú skálán, ahol a tíz pont az elképzelhető legjobb életminőséget, a 0 pedig a legrosszabbat jelöli.

A kutatási eredmény érdekessége, hogy az életminőség értékelésében nem játszik jelentős szerepet az, hogy a bevándorlók milyen régóta élnek választott hazájukban. Az újonnan jövők, vagyis azok körében, akik öt éven belül vándoroltak be a vizsgált országokba 5,9, az öt évnél hosszabb ideje ott élők esetében 6 pontos átlagot mértek a kutatók.

A Gallup kutatói az életminőségre vonatkozó skálát számos faktor, köztük a lakhatás, munkahely, családi, házastársi kapcsolatok, egészségügyi állapotra vonatkozó faktorok alapján állították össze. A szakértők szerint az életminőség érzékelése általában a magasabb jövedelmi szinttel párhuzamosan javul, az adatok mégis azt mutatják, a hosszabb ideje beköltözött bevándorlók nem érzik jobbnak életüket újonnan jövő társaiknál, pedig anyagi helyzetüket jobbra értékelik náluk. Az újonnan jövők 14, a "régiek" 20 százaléka elégedett jövedelmével.

A Gallup szerint az adatok azt mutatják, hogy minél régebb óta él valaki egy adott országban, annál magasabb jövedelemre tehet szert. A két csoport közel azonos elégedetlenségét magyarázza viszont, hogy a helyben születettek jobb körülményekről számolnak be: esetükben 38 százalékos a jövedelmükkel elégedett válaszadók aránya. A helyiek körében ráadásul többen vannak, akik elégedettek életszínvonalukkal, és kevesebben azok, akik munkanélküliek vagy alulfoglalkoztatottak. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az emocionális jólét is magasabb arányú a helyiek körében. Az újonnan érkezők körében vannak a legtöbben, akik a lekérdezést megelőzően aggodalmat, szomorúságot, haragot éreztek. A negatív érzeteket tapasztalók aránya a régebben beköltözők között alacsonyabb ugyan, de esetükben is magasabb, mint a bennszülöttek között.

A Gallup kutatása 25 ezer, 15 évnél idősebb válaszadó bevonásával Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Luxembourgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban készült.