A Számvevőszék elemzése szerint az E. Alap deficitje egy év alatt megháromszorozódott, ugyanakkor népszerű lett a távkonzultáció.
A koronavírus világjárvány miatt az egészségügyi kiadások jelentősen emelkedtek, a GDP-hez viszonyítva a 2019. évi 4 százalékról 2020-ban 1,9 százalékponttal 5,9 százalékra nőttek, ez főleg a járvány elleni védekezés rendkívüli kiadásai miatt történt – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányából, amelyet a Világgazdaság szemlézett.
Amíg 2019-ben 1915 milliárd forint jutott a központi költségvetésben az egészségügyre, addig 2020-ban 2833 milliárdra ugrottak a költségek.
Mint írják, amíg 2019-ben 1915 milliárd forint jutott a központi költségvetésben az egészségügyre, addig 2020-ban 2833 milliárdra ugrottak a költségek.
Elszálltak a táppénzkiadások is. A 2020. évi költségvetési hiány megemelkedésének legfőbb okaként a koronavírusjárvánnyal összefüggésben felmerült rendkívüli többletkiadások jelölhetők meg.
Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) deficitje 2019. évről 2020. évre csaknem megháromszorozódott 107 milliárd forintról 331 milliárd forintra, 224 milliárddal nőtt, amely az államháztartás 2020. évi pénzforgalmi hiányának mintegy 6,1 százalékát jelentette.
2020-ban a legnagyobb kiadás emelkedést a Táppénz, a GYED, az E-Alap egyéb pénzbeli ellátásai és a Gyógyító megelőző ellátás tették ki. A kiadásnövekedés 96,5 százalékát 337,6 milliárd forintot e négy jogcím alatt fizették ki – írja az ÁSZ elemzése nyomán a Világgazdaság.