Cáfol a Magyar Rektori Konferencia

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. A szervezet honlapján kedden közzétett állásfoglalásban leszögezték: növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat. Az állásfoglalás szerint ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele - rögzítették.

Kiemelték: amikor egyetemeikről, főiskoláikról születik döntés, a jövő a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal.

"Mi, a magyar egyetemek és főiskolák rektorai tudjuk, hogy a kor követelményeinek megfelelő teljesítményhez folyamatosan és nagyon sokat kell tennünk. Tudjuk, hogy a nemzeti felsőoktatás visszafejlesztését eredményező lépések, a működéshez szükséges anyagi források kivonása, egyetemeink és főiskoláink pénzügyi kivéreztetése helyett, a jövőnk érdekében éppen ellenkező irányú közpolitikára van szükség: be kell fektetni a tudásba, az egyetembe, a jövőbe.

Növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat" - fogalmaztak, hozzátéve: a felsőoktatás fejlesztése nem rendelhető alá a gazdasági szféra és a költségvetés pillanatnyi igényeinek. A magyar felsőoktatásnak hosszú távon kell szolgálnia a társadalmi fejlődést, stabil és kiegyensúlyozott intézményrendszerként kell képeznie és nevelnie a magyar értelmiség utánpótlását.

A rektorok rögzítették, hogy az elmúlt időszakban éppen az ellenkezője történt. Öt év alatt 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt.

Az MRK szerint a magyar munkaerőpiac elismeri és kiemelkedően díjazza a hazai felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme háromszorosa a középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek. Mint írták, a gazdasági válság első három évében - 2008-ról 2010-re - a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2 százalékkal, míg a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt.

Kiemelték: a magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés, és a magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas.

Hozzátették: a magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban, és a magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben.
Kitértek arra is: a legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékában vannak (ez olyan, mintha a magyar labdarúgó-válogatott a legjobb 15-ben lenne a FIFA-világranglistán). Mindezt úgy érték el eddig, hogy lényegesen kevesebb állami támogatást kapnak a magyar egyetemek, mint azok, akik a ranglistákon hasonló, vagy előkelőbb pozíciókban helyezkednek el - jegyezték meg.

Felhívták továbbá a figyelmet, hogy közel 20 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, akik azért jönnek Magyarországra, mert jó színvonalúnak ítélik a képzést. Az általuk befizetett tandíj növeli az egyetemek bevételét, miközben ugyanezek a diákok hasonló nagyságú összeget magyar áruk és szolgáltatások vásárlására is fordítanak.

Tényként rögzítették: a magyar oktatók elismertek a nemzetközi tudományosságban, keresettek külföldön, a magyar professzorok százait felkészültségük alapján szívesen látják a világ egyetemei.