• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Chicagóban is megkoszorúzták Semmelweis szobrát

Hírek 2019.07.08 Forrás: MTI
Chicagóban is megkoszorúzták Semmelweis szobrát

A Halhatatlanok Csarnokában áll Semmelweis szobra, olyan személyiségekével, mint Hippokratész, Galenus, vagy Pasteur.

Semmelweis Ignác szobrát koszorúzta meg vasárnap a chicagói nemzetközi sebészeti múzeumban Merkely Béla kardiológus professzor, a budapesti Semmelweis Egyetem rektora, és Sándor József, nemzetközi hírű budapesti sebészprofesszor. 

A bensőséges ünnepséget a Nemzetközi Sebésztársaság - amelyet az 1930-as években egy magyar orvos hívott életre Genfben - Chicagóban lévő nemzetközi múzeumában tartották, tekintélyes amerikai professzorok és diplomaták jelenlétében. A múzeumban a Halhatatlanok Csarnokában áll Semmelweis Ignác szobra, az orvoslás történetének olyan 12 tekintélyes személyisége szobrainak társaságában, mint Hippokratész, Galenus, vagy Pasteur. 

Az ünnepségen elmondott beszédében Merkely Béla kiemelte: "a világszerte az anyák megmentőjeként ismert Semmelweis neve és személyisége elválaszthatatlan Magyarországtól". Emlékeztetett arra, hogy a róla elnevezett budapesti egyetem, amelyet éppen 250 évvel ezelőtt alapítottak és ahol maga Semmelweis is dolgozott, Magyarország és Közép-Európa orvosképzésének és kutatásainak egyik vezető intézménye. Egyben utalt arra is, hogy mennyire fontosnak tartja a minőségi magyar-amerikai tudományos kapcsolatokat és ezek további erősítését. Kiemelte a Harvard Egyetem orvosi karával és a bostoni egyetemmel meglévő kiváló kapcsolatokat.

"Szívet melengető volt az ünnepség, meglepően sok nem egészségügyi szakember is tiszteletét tette, és a nem szakmai közönség is érzékelhetően nagyon jól fogadta a rendezvényt" - mondta el az MTI-nek telefonon Merkely Béla professzor. Hangsúlyozta, hogy Semmelweis több mint 150 évvel ezelőtti megfigyelései és tanai "ma, a kórházakban jelenlévő baktériumfertőzések idején, változatlanul érvényesek és újraértelmezve ma is aktuálisak".

Merkely Béla elmondta, hogy tavaly, Bécstől Tokióig, 21 Semmelweis-szobrot avattak külföldön. 

A koszorúzás "ötletadója", a több külföldi orvosi szervezet tagjaként is elismert Sándor József sebészprofesszor szintén telefonon az MTI-nek így fogalmazott: megható volt a történelemmel találkozni a nemzetközi sebésztudománynak szentelt Halhatatlanok Csarnokában. A professzor - mint elmondta - több mint ötven éve a Semmelweis Egyetem polgára: ott végzett, ott praktizált és oktatott. "Tanítottam Semmelweis életét és küzdelmét is" - fogalmazott. 

Sándor professzor az MTI-nek kiemelte: a koszorúzás méltó lezárása a 2018-ban meghirdetett Semmelweis-emlékévnek, amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. "Erkölcsi kötelességünk volt, hogy elhelyezzük az emlékezés és a tisztelet virágait az 1954-ben, 150 különböző nemzetiségű orvostörténész és sebészprofesszor véleménye alapján felállított Semmelweis-szobornál" - hangsúlyozta Sándor József. 

A Semmelweis Ignácot és egy kisdedet karjában tartó édesanyát ábrázoló szobornál Sándor József egyúttal köszönetet mondott a nemzetközi sebésztársaságnak azért, hogy 1956-ban segítették az emigrációra kényszerült magyar orvosokat.