COPD világnap az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben

Minden év november harmadik szerdája a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egészségügyi világnapja. Ebből az alkalomból az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet sajtótájékoztató keretében hívta fel a figyelmet a betegség jelentőségére és kezelésének fontosságára. Ehhez kapcsolódóan az intézmény lakossági szűrést is szervezett, ahol lehetőség nyílt a betegség felismerésére, valamint szakmai továbbképzést tartott a legújabb szakmai irányelvekkel összhangban.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) az egyik leggyakoribb betegség a világon. A WHO becslése szerint mintegy 64 millió ember szenved tőle és 2030-ra várhatóan a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok világszerte, az agyvérzés és a szívinfarktus után. Ebben a betegségben többen halnak meg, mint emlőrákban és tüdőrákban összesen.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet fontos küldetésének tekinti, hogy rendszeres időközönként szakmai-társadalmi párbeszéd formájában hangsúlyozza a tüdőbetegségekkel kapcsolatos prevenció és terápia fontosságát – emelte ki köszöntőjében Dr. Bogos Krisztina főigazgató. Hozzátette: ehhez kiváló alkalmat biztosítanak azon világnapok, amelyek az egészségügy köré összpontosulnak.

A COPD – a köznapi nyelvben tüdőtágulat - krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de idejében felismerve jól kezelhető, a betegek megfelelő kezelés mellett teljes életet élhetnek – magyarázta a főigazgató. Sokan azonban csak későn fordulnak orvoshoz, mert azt gondolják, hogy a gyakori köhögés, szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, a váladék felköhögése korral járó, természetes tünetek.

Az Országos Korányi Pulmonológia Intézet az élen jár a betegség szűrésében, felismerésében, kezelésében, rehabilitációjában, valamint fontos kiemelni a COPD-hez köthető kutatásokat és a szakmai együttműködést, melyekben szintén vezető szerepet vállal. Az előrejelzések szerint a betegségben szenvedők számának emelkedése várható, ezért különös jelentőséggel bír a társadalmi szintű figyelemfelhívás és a betegséggel kapcsolatos tájékoztatás, valamint a szervezett lakossági szűrővizsgálat. – mutatott rá a főigazgató.

Az intézmény szakmai szervezetekkel és az egészségipar szereplőivel közösen élen jár a tüdőbetegségekkel kapcsolatos gyógyító-megelőző és oktatási-kutatási tevékenységben – ismertette prof. dr. Horváth Ildikó tudományos és oktatási igazgató. A gyógyítást célzó kutatás, hatóanyag fejlesztés és gyógyszeralkalmazás tekintetében az intézmény gyógyszervállalattal is együttműködik partnerségi kapcsolat keretei között. A Korányiban különböző vizsgálómódszerekkel elemzik például a COPD következtében kialakuló légúti gyulladást és ennek genetikai háttarét. A kutatások kiemelt jelentőséggel bírnak a krónikus gyulladásos légúti betegségek korai felismerésében és a hatékony kezelési gyógymódok kidolgozásában.

A világnap alkalmából az intézmény szakmai kurzust is hirdetett a betegség iránt érdeklődő szakemberek számára olyan témákban, mint például a COPD-kezelés legújabb irányelvei (különösen a fenntartható terápia aktuális változásai kapcsán), illetve a betegség összefüggő komplex rehabilitációja – tájékoztatott az igazgató.

Az idei évben zajlik a COPD diagnosztikájára, kezelésére és gondozására összeállított szakmai irányelv megújítása. A legfontosabb tervezett változásokról már be lehet számolni – jelentette ki dr. Antus Balázs, az intézmény osztályvezető főorvosa. A megújuló irányelvben kiemeljük, hogy 2019-re a krónikus légúti betegségek a 3. leggyakoribb halálokká váltak a világon. A krónikus légúti betegségek nagy részét a COPD-t jelenti.

Az epidemiológiai adatok alapján Magyarországon kb. 500 ezer COPD-s beteg van, ezzel szemben, a tüdőgondozói hálózatban évek óta csupán 200 ezer beteget tartanak nyilván, ami jól mutatja a kórkép „aluldiagnosztizált” jellegét. Ezért is különösen fontos a kórkép megfelelő szűrése a kockázattal rendelkező, elsősorban az 50 év feletti, dohányzó személyekben.

Az új irányelv kórtani fejezetében említésre kerül számos olyan új ismeret vagy elmélet, ami jobban megmagyarázza a betegség kórfejlődését. Jelentős átdolgozásra kerül a fenntartó terápiával kapcsolatos fejezet. Összességében elmondható, hogy a terápia alapját minden terápiás csoportban a hosszú-hatású hörgtágítók jelentik és mindegyik csoportban a panaszok csökkentése és a hörgtágítás maximalizálása a terápia legfőbb célja. A terápiával kapcsolatos részben a beteggondozás egyéb szempontjaira és a rehabilitáció fontosságára is rámutatunk. – jelentette ki a főorvos.

A gyógyszeres terápia mellett a COPD-s betegek kezelésének elengedhetetlen része a tüdőgyógyászati rehabilitáció, amely egy életen át tartó folyamat. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben a rehabilitáció nemcsak a tüdőre, mint testrészre, hanem az egész emberre kiható komplex kezelés. Az intézetben a rehabilitációs program kialakításáért és folyamatos ellenőrzéséért multidiszciplináris team felelős, tagjai különböző szakmák szakértőiből áll.

A légzőszervi rehabilitáció egy átfogó beavatkozás, ami egy részletes értékelésen alapul, betegre, testre szabva, ami magába foglalja a betegoktatást, testmozgást, a betegségben szenvedők fizikai és pszichológiai állapotának javítását és elősegíti a megfelelő egészség-megőrzési magatartást. Céljuk a légzőszervi betegek optimális tevékenységének és a lehető legjobb életminőségének elérése – mondta prof. dr. Szilasi Mária, az intézet osztályvezető főorvosal.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az idei COPD világnap jegyében – előzetes regisztrációt követően – lakossági szűrést is szervezett. Amennyiben felmerül a COPD betegség gyanúja, megkezdődik a teljes kivizsgálás. A betegség kezelése légzéskönnyítő és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel történik, ami komplex tüdőgyógyászati rehabilitációval egészül ki.