Családvédelmi akcióterv vs. házi gyermekorvoslás

Miért nem foglalkozik a kormány a gyermekek egészségügyi alapellátásával, ha már családvédelmi akciótervet hirdetett, amelynek fő célja a gyermekszületések számának növelése? Egyre több ugyanis a tartósan betöltetlen praxis, immár száz fölé emelkedett a számuk, és a korfa ismeretében ez a helyzet romlani fog, vetette fel dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy szerdai sajtóbeszélgetésen. Ilyen körülmények között nehéz modern alapellátást nyújtani, különösen, ha valóban megnő a gyermekek száma a kormányzati akcióterv hatására.

Úgy tapasztalják, hogy a korábbiakkal ellentétben némi türelem mutatkozik az önkormányzatok részéről, és lehetőleg az üres praxisokat nem olvasztják be, hanem inkább megpróbálják helyettesítéssel működtetni. Így lehet az, hogy körülbelül 1400 aktív házi gyermekorvos dolgozik ma az alapellátásban, amelyben ugyanakkor 1503 a praxisok száma. Ezekből 106 praxisban csak tartós helyettesítéssel tudják megoldani az ellátást, s az orvosok nem kapják meg az érintett praxis teljes finanszírozását. 

Érthetetlennek minősítette, hogy miért nem emelik a rezidensi helyek számát, holott túljelentkezés mutatkozik a képzésben, vagy hogy miért nem bővítik végre a gyógyítók kompetenciáját. A HGYE számára ez is bizonyítja, hogy a kormány nem törődik ezzel a kérdéssel, hiszen semmit nem lépett az alapellátás sokat hangoztatott megerősítése érdekében.

Hiába bombázza az egymást váltó kormányokat szakmai javaslataival a HGYE, nem látják, hogy megértő fülekre találnának, s hiába hangoztatja a kormány, mennyire fontos az alapellátás, s lenne fontos az itt nyújtott definitív ellátás, eddig nem tapasztaltak olyan lépéseket, amelyek ezt bizonyítanák. A praxistámogatás emelése abbamaradt, így a fiatalabbak számára sem annyira vonzó praxisba kerülni, s annak minden nyűgét vállalni. Inkább folyamatos helyettesítéseket vállalnak, így lényegében ugyanazt a pénzt megkapják a kötelezettségek nélkül. Igény pedig van rá, hiszen szabadságra akar menni a háziorvos is, így ügyesen megtalálták többek ezt a „piaci rést”.

A kormány jelenleg csak és kizárólag népegészségügyi programokhoz delegálja a többlet forrásokat, ez pedig nem elégséges az alapellátásban. A HGYE értelmezése szerint jövőre nem jutnak további pénzhez, ugyanis a 10 milliárdos többlet jelentős részét (9,5 milliárd forintot) a fogorvosok kapják majd.

Háromszori nekifutás után is áll kollegiális rendszer, és bár kiválasztották a vezetőiket, a hálózat nem működik, hiába, hogy szeptember elsejével már el kellett volna kezdeni a munkát.

Az alapellátás racionalizálásának igénye a HGYE olvasatában szerkezetátalakítást, azaz egyfajta csoportpraxis működését jelenti: lényegében team munkát dietetikus, gyógytornász, gyermekpszichológus, stb. bevonásával. A jelenlegi finanszírozással azonban ezt nem lehet működtetni, ehhez változtatni kellene a fejkvóta alapú pénzosztáson. Hiába, hiszen évek óta hiányzik az alapellátási törvény végrehajtási utasítása, így nem tudni, milyen plusz szakképesítést lehetne használni, és ezt miként finanszírozná az állam.

Egy ezerfős praxis átlagosan 1,4-1,5 millió forint finanszírozáshoz jut, ám ennek az összegnek az egyharmada azonnal visszacsorog az államkasszába adó és járulék formájában, és nem sikerült a sokat támadott iparűzési adótól sem megszabadulniuk, amit közpénzből (NEAK-finanszírozásből) fizetnek. A megmaradó összegből nem lehet azt az orvosi bért kigazdálkodni, amit a MOK bruttó 900 ezer forintban határozott meg, nem beszélve a több évtizede gyógyítók esetében. A praxisok finanszírozása pedig végképp nem ad lehetőséget további szakemberek megfizetésére, amire az alapellátásban igény lenne, bizonyították ezt a különböző praxisprogramok.