Csillebércről szökött a radioaktív anyag

A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel csütörtökön, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, továbbá ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért.

Környei József cégvezető az MTI-nek azt mondta: az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de még mindig a határértékek alatt maradt. Nyáron a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték.

A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá.

A főváros XII. kerületében működő Izotóp Intézet Kft. cégvezetője kijelentette: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van, de az a mi általunk elvártnál volt magasabb". Környei József tájékoztatása szerint a 2011. január és május közötti gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (gigabekerel) volt, míg a szeptember és november közepéig tartó időszakban az össz-kibocsátás 324 GBq értékűre tehető. Hozzátette: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott dózismegszorításból származtatott éves kibocsátási korlát az Izotóp Intézet Kft. esetén 1600 GBq, így az éves korlátnak mindössze 39 százalékát bocsátották ki.

A cégvezető elismerte, hogy Budapest légterében a napokban mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel tőlük származott, de hangsúlyozta, a környezetellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen.

Környei József úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak". Arra a kérdésre, hogy miért csak most hozzák nyilvánosságra, hogy magasabb értékben "szökött" üzemegységükből a jód-131, a cégvezető úgy válaszolt: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a magyarországi Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) is kért adatokat, ők az OAH-nak az adatszolgáltatást most megtették, és ezzel egy időben tájékoztatják a közvéleményt is.

A NAÜ múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik.

A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-13 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.
Magyarországon a Csillebércen működő Izotóp Intézet Kft. rendelkezik engedéllyel és tapasztalatokkal a jód-131 gyártásában.

Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója kedden az MTI-nek azt mondta, Magyarországon a jód-13 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre.  Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: nem a Paksi Atomerőműből ered a minimális radioaktívszint-emelkedés, és az atomerőmű környezetében sem mértek magasabb értéket.

MSZP: miért nem tájékoztatta az állam a lakosságot?
Érthetetlennek tartja az MSZP, miért nem kapott állami tájékoztatást a lakosság arról, hogy a 69 százalékban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában álló csillebérci izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. Szabó Imre, az MSZP fenntartható fejlődés kabinetjének vezetője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: az Izotóp Intézet Kft. 69 százalékban az MTA, azaz állami köztestület tulajdonában van, amelytől elvárható lett volna a lakosság tájékoztatása. "Elképesztő, hogy egy állami köztestület hónapokon át bizonytalanságban tartja a lakosságot, ami esetlegesen pánikhangulat kialakulását eredményezhette volna" - hangsúlyozta az ellenzéki képviselő.

Azzal kapcsolatban, hogy a cég az év első felében már észlelte, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, Szabó Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaságnál tudták, gond van a rendszerrel, és "feltételezhető, hogy erről tájékoztatták az érintett állami szerveket is, azok azonban mégsem tájékoztatták a lakosságot".

OKF: nem Magyarország okozta a nagyobb európai jódkoncentrációt
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint nem a csillebérci jód-131-izotóp szökése okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt. AZ OKF - miután a Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131-izotóp, és emiatt magasabb radioaktív sugárzást lehetett mérni Budapesten - az MTI-nek küldött csütörtök délutáni közleményében úgy fogalmazott: "semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt", így a katasztrófavédelem nem látja indokoltnak lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Közleményük szerint a Központi Fizikai Kutató Intézet csillebérci telephelyén található Izotóp Intézet Kft. hatósági engedély birtokában gyárthat izotópot, engedélyei összhangban vannak az Európai Unió előírásaival. Az elmúlt héten a Cseh Köztársaságban és Európa más államaiban mért megnövekedett jód-131-koncentrációt nem Magyarország okozta. "Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nem csak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor" a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk - írta az OKF.

A csillebérci izotópkutató intézet idén eddig az éves korlát (1600 GBq - gigabekerel) negyven százalékát bocsátotta ki, mindez tervezetten és a megfelelő engedélyek birtokában történt, mint ahogyan az Európa más fejlett országaiban is történik - tudatták. Hozzátették: a kibocsátott mennyiség a lakosságra egészségügyi kockázatot nem jelent, egészségügyi következményekkel nem jár, ezért nem látják indokoltnak semmilyen lakosságvédelmi intézkedés elrendelését.

Nincs és nem volt egészségügyi kockázata a légtérbe került jód-131 részecskéknek
Nincs és nem is volt egészségügyi kockázat a feltehetően a csillebérci Izotóp Intézet Kft-től a légtérbe került jód-131 részecskék miatt. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek - tudatta közleményben az ÁNTSZ. Eszerint 2011. január-május között a gyártási tevékenység során a kibocsátás mértéke, az aktivitáskoncentráció kb. 300 GBq volt, míg 2011. szeptember-november között 324 GBq. Az éves kibocsátási korlát az Intézet esetében 1.600 GBq, azaz a mért értékek együttesen sem érik el a határérték 40 százalékát. A környezetellenőrző állomások által mért értékek azt jelzik, hogy azoknak semmilyen egészségügyi, sugáregészségügyi kockázatuk a lakosság számára nem volt.