Czeizel Endre: Festők-gének-szégyenek

A zeneszerző-, költő- és természettudós-géniuszok után 20 magyar festőzseni rendkívüli tehetségének eredetét kutatja Czeizel Endre orvos-genetikus legújabb könyvében.

A vaskos, gazdagon illusztrált kötetben Czeizel Endre 20 nagy, ma már nem élő, magyar festőművészt vizsgál korábbi módszerével, a családfák elemzése alapján. Mint a bemutatón elmondta, az alapos tudományos, ismeretterjesztő munka nemcsak a szakma, hanem a művészetkedvelő közönség számára is érdekfeszítő olvasmány lehet.

Czeizel Endre kitért arra, hogy már az ókori görögök is úgy vélték, négy olyan kivételes tehetség van, - a muzikalitás, a poétaság, a matematika és a vizualitás - amelyre születni kell. Egy genetikus számára ez azt jelenti, hogy ezek lehetnek azon speciális tehetségek megnyilvánulásai, ahol az öröklődésnek szerepe van - tette hozzá az orvos-genetikus. "Rajzolni, színezni, gyurmázni mindenki tud, de minél kivételesebb ez a tehetség annál inkább genetikailag meghatározott" - mutatott rá.

Beszélt arról is, hogy a kötetben a családfaelemzés melléktermékeként megismert érdekes életrajzi adatok is megtalálhatók. Példaként említette, hogy a vizsgált festők közül sokan vettek feleségül képzőművészeket, gyakori volt közöttük a gyermektelen művész, illetve sok házasságon kívüli gyermekük született.

Czeizel Endre a genetikai elemzés eredményéről szólva elmondta: a festőzsenik szülei és testvérei között festőművész nem fordult elő, ez a tehetség a felmenőkben nem volt jelen. Gyermekeikben ugyanakkor a kivételes képzőművészi talentum halmozottan fordult elő: a 24 felnőttkort megélt gyermek közül 8 (33 százalék) ugyancsak képzőművész lett, a 11 fiúból pedig 6 (55 százalék). Így például Székely Bertalan fia Árpád, Ferenczy Károly fia Béni, Farkas István fiai Károly és Pál is, de Ferenczy Noémi és Szinyei Merse Erzsébet is a művészpályát választotta.

Ugyanakkor, mint mondta, nyilvánvaló, hogy nemcsak a gének játszanak szerepet, hanem a családi minta is hozzájárul a tehetség kibontakozásához. Annak megállapítása, hogy mekkora a szerepe az egyiknek és a másiknak, nagy kihívás a genetikus számára - hangsúlyozta Czeizel Endre.

Mint rámutatott, a vizsgált festőművészekre nem volt jellemző az átlagosnál magasabb értelmi képesség, speciális vizuális tehetségük döntötte el pályaválasztásukat.

A genetikus sajnálatosnak nevezte, hogy a világ nem tud a magyar géniuszokról, közülük kevés festő munkáit láthatja a közönség a nagy múzeumokban, pedig egy nemzet jövője attól függ, hogy meg tudja-e ismertetni a világgal tehetségeit. Ezt a szégyent kívánja érzékeltetni a könyv címében - magyarázta címválasztását Czeizel Endre.

A kötetben Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla és Gruber Béla családfa-elemzése olvasható a család, az iskolák, a kortársak, a társadalmi környezet bemutatásával.

A több mint félezer oldalas kötet a magyar és nemzetközi mesterek összehasonlíthatósága céljából Leonardo da Vinci, Brueghel, Edvard Munch, Toulouse-Lautrec és Pablo Picasso családfáját is értékeli.