Daganatos betegségek: kevesebb megbetegedés és halálozás

Magyarországon az előző évtizedben jelentős csökkenés tapasztalható a daganatos megbetegedések előfordulásában és a daganatos halálozásban, különösen a 40–60 év közötti férfiak körében - derült ki a HUN-CANCER EPI kutatásból.1 Az elemzés a daganatos betegek túlélésének javulását mutatta ki, például vastag- és végbélrák, tüdőrák és melanoma esetében.2 

A tanulmány átfogóan elemezte az elmúlt évtizedben hazánkban diagnosztizált daganatos betegek előfordulásának trendjeit és túlélési esélyeit nemek, korcsoportok és daganattípusok szerint, valamint az ezekben bekövetkező változást. A vizsgálat a szakértők széles köre és az MSD gyógyszercég együttműködésében valósult meg. A Frontiers in Oncology c. nemzetközi szaklapban két részletben megjelent publikációnak az április 10-i nemzeti rákellenes nap ad különleges aktualitást. 

A dohányzással összefüggő daganatok visszaszorulása hozta a legnagyobb javulást[1]

A HUN-CANCER EPI kutatás (a továbbiakban: HCE kutatás) egyik legfontosabb eredménye, hogy a daganatos halálozás csökkenése elsősorban a dohányzással összefüggő daganatok – így például a tüdőrák – visszaszorulásának köszönhető. Az epidemiológiai adatok szerint a prevenciós intézkedések és az egészségügyi ellátás fejlődése egyaránt hozzájárult ehhez a pozitív tendenciához.

„A daganatos betegségek előfordulása és halálozása 2011 és 2019 között csökkent, ami minden bizonnyal jelentős mértékben a dohányzás visszaszorítás érdekében tett erőfeszítéseknek köszönhető” – emelte ki Vokó Zoltán professzor, a HCE kutatás egyik vezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ vezetője. „Különösen fontos, hogy az epidemiológiai trendeket hosszú távon is nyomon kövessük, mert ez alapján érthetjük meg, hogy mely egészségpolitikai beavatkozások hoznak kézzelfogható eredményeket.” 

A magyar betegek túlélése több daganattípusban is javult[2] 

A daganatos betegek túlélési mutatói több esetben, például a vastag- és végbélrák, a tüdőrák és a melanóma területén is javulást mutatnak,. A HUN-CANCER EPI vizsgálat olyan statisztikai módszereket is alkalmazott, amelyek segítségével a magyar, hosszútávú túlélési eredmények a nemzetközi kutatásokkal is összevethetőek. Ezek alapján különösen kedvező a helyzet a magyar mellrákos betegek 5 éves, ún. "nettó túlélése” esetében, hisz a HCE kutatás szerint a 2011-14-es időszak alapján a magyar mellrákos betegek a régió egyik legjobb túlélési esélyeivel rendelkeznek.2 A vastagbélrák, prosztatarák és méhnyakrák esetében azonban még van tér a fejlődésre a nyugat-európai országokhoz képest.

„Az emlőrákos betegek túlélési mutatói javultak, és Magyarország ebben a tekintetben a régió egyik legjobb eredményével rendelkezik” – hangsúlyozta Maráz Anikó egyetemi docens, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Onkoterápiás Klinika onkológusa, aki a HCE kutatás klinikai aspektusait ismertette. „Ugyanakkor tovább kell dolgoznunk azon, hogy más daganattípusok esetében is közelebb kerüljünk a nyugat-európai túlélési adatokhoz.”

A HCE tanulmány nemcsak a daganatos betegek túléléséről adott részletes képet, hanem segített az ellátás minőségi mutatóinak értékelésében is. Az MSD szerepvállalása lehetővé tette, hogy a magyar egészségügyi adatok nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek.

„Ez a kutatás óriási lehetőség arra, hogy a magyar daganatos betegek ellátásának minőségét tudományos alapossággal elemezzük” – mondta Kiss Zoltán, az MSD adatkutatásért felelős igazgatója, az elemzés egyik vezetője. „Az MSD támogatásával sikerült olyan részletekbe menő elemzéseket elvégezni, amelyek segíthetnek az adatalapú egészségpolitikai döntéshozatalban és a jövőbeli fejlesztések irányainak meghatározásában. Munkacsoportunkban már évtizedes tapasztalat gyűlt össze az egészségügyi adatok másodlagos felhasználása terén, és bízunk benne, hogy a tanulmány eredményei mellett az egyedülálló adatkutatási tapasztalatunk is hasznosítható lehet a döntéshozók számára. 

Maráz Anikó egyetemi docens hangsúlyozta: „A daganatos betegségek minőségi mutatóinak értékelésében kulcsszerepe van a 10 leggyakoribb daganat előfordulására vonatkozó részletes elemzésnek. Ezek alapján célzottabban alakíthatók ki a szűrőprogramok és megelőzési stratégiák az egyes korcsoportok esetében is. Különösen a 40-49 éves korosztálynál figyelemre méltó az emlőrák okozta teher: a nőknél 100 ezer főre 140 emlődaganat jut e korcsoportban, ami kiemelkedően magas.[3] A férfiaknál a vastagbél- és végbélrák, a hererák és a tüdőrák dominálnak ebben a korosztályban. Ezek az adatok ráirányítják a figyelmet az egyes daganatok esetén elérhető szűrés fontosságára.”

A HCE kutatás egyedülálló módon tárta fel a daganatos betegek túlélésének alakulását Magyarországon, és nemzetközi szinten is értékes adatokkal járul hozzá a rákellenes küzdelemhez. A kutatás eredményei alkalmasak arra, hogy elősegítsék a daganatos halálozás további csökkentését célzó intézkedések bevezetését.

[1] Kiss Z, Szabó TG, Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol. 2024 Oct 1;14:1393132.

[2] Kiss Z, Maráz A, Improvements In Cancer Survival In Hungary: A Nationwide Epidemiology Study Between 2011-2019 Based On A Health Insurance Fund;. Front Oncol. Volume 15 - 2025 | doi: 10.3389/fonc.2025.1446611

[3] Kiss Z, Szabó TG, Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Supplementary appendix. Front Oncol. 2024 Oct 1;14:1393132.