A Semmelweis Egyetem kutatójának találmányát a világ közel félezer pontján használják.
A nagy felbontású, nagy sebességű szkenner népszerűsége folyamatosan nő, modernizálva a százéves múltra visszatekintő mikroszkópos és üveg tárgylemezes elemzési gyakorlatot.
„A felbontás tízezerszerese a normál lapszkennerének, a sebesség pedig ezerszer gyorsabb a mérethez viszonyítva" – ismerteti összehasonlításképp Dr. Molnár Béla. A kvantitatív, reprodukálható, digitális környezet azért jelent óriási előnyt a hagyományos módszerekhez képest. A készülék megkeresi, hol a tárgylemezen a minta, képes odavezérelni az objektívet, és ezt fókuszáltan teszi meg. A letárolt kép szoftverekkel jól kiértékelhető, hálózatban is – akár interneten keresztül.
Mint a Semmelweis Figyelő beszámol róla, a találmány először az oktatást forradalmasította, hiszen eddig a diákok a 35-40 különböző mikroszkóp segítségével ugyanennyi különböző mintát láttak. Most már viszont a tanár által továbbított képet tanulmányozhatja mindenki, egységes tapasztalatot szerezve ezáltal. Nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző metszetekből létrejövő 3 dimenziós rekonstrukció rendkívül hasznos a diagnosztikában. Innen már csak egy lépés volt, hogy kiderüljön: a patológus szakorvosok soha nem látott mértékben profitálhatnak a digitális adatelemzésből, hiszen jelentősen megkönnyíti a munkájukat.
A mindennapi klinikai gyakorlat megkönnyítésére kiváló példa, hogy a régi módszerek használatával egy-egy műtét során a sebésznek el kellett vinnie a mintát a patológusnak, aki a kiértékelés után visszajelzett, elég mély-e a vágás, sikerült-e teljesen eltávolítani az adott sejtcsoportot – addig az operáció szünetelt. Ma már azonban digitalizált formában, belső hálózaton keresztül is történhet az adatátvitel és az elemzés utáni visszajelzés, töredékére csökkentve az átfutási időt.