Díjátadóval ünnepelték a hazai szívátültetés 30. évfordulóját

Heten vehettek át emlékérmet a Szív a Szívért Alapítvány Semmelweis Egyetemen megrendezett ünnepségén, amelyet az első hazai szívátültetés harmincadik évfordulója alkalmából szerveztek. Az érem az első magyarországi beavatkozást elvégző dr. Szabó Zoltán professzor emléke előtt is tiszteleg, és a tervek szerint mostantól minden évben díjazzák ezzel azokat, akik kimagasló szakmai és menedzseri teljesítményt nyújtva segítik elő, hogy a hazai szívtranszplantációs program a világ élvonalába emelkedjen- számolt be a rendezvényről az egyetemi portál.

„Az elmúlt 30 év alatt több állomáson keresztül jutottunk el oda, hogy ma Európa egyik vezető szívtranszplantációs centrumává váljon a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, ahol egyetlen felnőtt hazai központként végezzük a szívátültetéseket” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója az ünnepi rendezvényen. Hozzátette: az országban még egy helyszínen van szívátültetés, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) végzik a gyermekek, valamint a GUCH (felnőttkori veleszületett szívhiba) betegek transzplantációját.

A nemzetközi szintű, büszkeségre okot adó eredmények az itt jelenlévők közös teljesítményének köszönhetők – fogalmazott a rektor, aki kitért arra is, hogy a pandémia miatt nem tudták január elején megrendezni a kerek évforduló előtt tisztelgő eseményt.

A történelmi dátum 1992. január 3-a volt, ekkor végezte el mesterem és mentorom, dr. Szabó Zoltán a városmajori klinikán az első hazai szívátültetést – idézte fel. Az általa végzett úttörő munka a mai napig meghatározó jelentőségű, és megalapozta azt, hogy programmá fejlődött, valamint a magyar orvostudomány sikertörténetévé vált a hazai szívtranszplantáció – mondta a rektor, aki kezdő orvosként ő is ott volt hátul a műtőben és láthatta a nagy eseményt. Az élmény tartósan meghatározta városmajori karrierjét, és azokat a célokat, amiket kollégáival együtt megvalósítottak és kitűztek – fogalmazott.

Kiemelte azt is, hogy nagyon sikeres volt az első beavatkozás, hiszen Schwartz Sándor 28 évig élt új szívével. Szintén ugyanennyi ideig élt a második szívátültetett beteg, akit már dr. Bodor Elek professzor által transzplantált, majd később másodszor is új szervet kapott. Ez a két pozitív példa sok erőt adott ahhoz, hogy ilyen sikeres legyen ez az első 30 év – mutatott rá.  

A szívtranszplantációs program fejlődése szempontjából a rektor fontos lépésnek tartotta, hogy 2012-től már egy egységes klinikán, az egyesített Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán zajlik a beavatkozás, ami segíti a szakterületen alapvető jelentőségű multidiszciplináris megközelítést. A klinikán ma már egy kitüntetett helyzetű transzplantációs és műszíves intenzíves osztály működik, és folyik a további fejlesztés, amelynek keretében a betegkiválasztáshoz és a közvetlen posztoperatív ellátáshoz is önálló osztály jön létre.

A műtéti aktivitás növelésében fontos lépés volt 2013-ban az Eurotransplanthoz való csatlakozás, valamint a megváltozott szemlélet a donormenedzsmentben. Emellett nélkülözhetetlen volt a humánerőforrás fejlesztése, a dedikált szívtranszplantációs orvos-szakdolgozó team megalakulása. A szívelégtelenséggel összefüggő kutatás szempontjából pedig fontos mérföldkő a biobank létrehozása. Ezekre mind szükség volt ahhoz, hogy 2019-re Európa második legnagyobb transzplantációs központjává váljunk – jelentette ki a rektor.

„A COVID-19 járvány a világon mindenhol erőteljesen befolyásolta a szervátültetéseket. Az egyetem rektoraként és a klinika igazgatójaként kiemelt feladatomnak tartom, hogy betegeink érdekeit szolgálva a pandémia lecsendesedésével visszanyerjük és még tovább erősítsük korábbi pozícióinkat ezen a területen” –  tette egyértelművé a rektor.  (Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem)

A teljes tudósítás itt olvasható