Durva tervek: Duplájára nőne a nyugdíjjárulék

Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, s az így felhalmozott összeget lehetne örökölni - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésből, melyet a pénzcentum.hu ismertet.

A jövőbeni állami nyugdíjrendszerben kulcsfontosságú az egyéni számla megteremtése - szögezi le a szaktárca. A számlán azonban csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, amelyet "valamely alkalmasan megválasztott mértékkel jelenértékűvé alakítanának (valorizálnának)" - fogalmaz az előterjesztés. Nyugdíjba vonuláskor az e számlán lévő valorizált egyenleg és a nyugdíjba vonuló várható hátralévő élettartama alapján határoznák meg az öregségi ellátást.

Az összességében befizetett nyugdíjjáruléknak tehát csak egy része az, amely megalapozza a későbbi egyéni nyugdíjjogosultságot.

A javaslat szerint a jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól. A nyugdíjjogosultság megállapításánál csak az öregségi nyugdíjra befizetett járulékot vennék figyelembe.  A munkáltatók fizetnék a keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrészt, ami valójában nem is járulék, hanem hozzájárulás lenne.

Változnának a járulékmértékek
A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. A munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe (vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet), vagyis csökkenne a jelenleg 24 százalékos munkáltatói járulék mértéke. Ha a felbruttósítást nem lehetne megvalósítani, akkor a munkáltatók által befizetett hozzájárulás egy részét is jóváírnák az egyéni nyugdíjszámlákon.

A szaktárca megfontolandónak tartja, hogy a kisgyermekes nőket foglalkoztató munkáltatóknak kevesebb járulékot kelljen fizetniük.

Kiegyenlítenék a gyermekvállalásból adódó, jelenleg is létező nyugdíjhátrányokat. A javaslat szerint a gyermekvállalási idő alatt kieső, vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával kellene figyelembe venni. Az ehhez szükséges forrásokat is a munkáltatók által fizetett keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrész fedezné.

Automatikusan emelnék a nyugdíjkorhatárt
A javaslat leszögezi: a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és erőforrásai mindig egyensúlyban kell, hogy legyenek. Vagyis, ha nő a várható élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt.

Töredékrészt lehetne örökölni, azt is csak a hozzátartozóknak
Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi ígéretének megfelelően örökölhetővé tennék az egyéni számlákon felhalmozott összeget. Ezt azonban számos korláthoz kötnék.
A Nefmi javaslata szerint csak az egyéni számlaegyenleg lenne örökölhető, ami - a fent leírtak alapján - nem tartalmazná a munkáltatók által fizetett hozzájárulást és a hozzátartozói ellátást finanszírozó járulékrészt sem. Jó hír ugyanakkor, hogy nemcsak a magánnyugdíj-pénztárból áthozott egyenlegrészt lehetne örökölni.
A felhalmozott összeg csak addig lenne örökölhető, amíg a számlatulajdonos nem megy nyugdíjba, vagyis abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előtt meghal.

A számla egyenlegét csak nyugdíjcélra lehetne felhasználni, vagy továbbörökíteni. További megkötés lenne, hogy az örököst nem lehetne szabadon megválasztani, első körben a házastárs, annak hiányában pedig a gyermekek örökölnének.

A jövőben az öröklött számlaegyenleg lenne az öregségi özvegyi nyugdíj alapja. Az árvaellátás és az ideiglenes özvegyi nyugdíjkifizetések viszont külön járulékra alapuló, elkülönült szolgáltatások lennének. Az özvegy, miután elérte a nyugdíjkorhatárt, az aktuális egyéni számlaegyenlege, illetve a maradék öröklött számlaegyenlege alapján kapna nyugdíjat.

A szaktárca elképzelései szerint a nyugdíjba vonuló házasoknak eleve nem egyszemélyes, hanem - a házastárs korát figyelembe vevő - kétszemélyes járadékot állapítanának meg. Így az egyik házasfél halála után az özvegye ő utána is kapna nyugdíjat. Ez a szabály mindkét házastársra vonatkozna.

A házastársak közötti korrektség érdekében a szaktárca szerint megfontolható lenne, hogy válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek - hacsak házassági szerződésben erről a kérdésről másként nem állapodtak meg -, egyenlő arányban el kelljen osztani egymás között.

További részletek a pénzcentrum.hu cikkében