Egészségbiztonság – a nemzet biztonsága

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a 2011. évet a „Kémia Nemzetközi Éve" címmel tisztelte meg. Ehhez kapcsolódva indult el a „Kémiai Biztonság Napja" elnevezésű rendezvénysorozat, amely minden évben december elején áttekinti a vegyi anyagok mind kiterjedtebb alkalmazásával kapcsolatos veszélyek megelőzésének lehetőségeit. A kemizáció fejlődésével párhuzamosan ugyanis megjelentek ennek árnyoldalai is: a vegyi katasztrófák, az egészség és a környezet nagyfokú károsítása. Az elmúlt években Magyarországon is több esemény jelezte ezt, mint pl. a tiszai ciánmérgezés és a kolontári vörösiszap katasztrófa, de itt említendők a biszfenol-A, a melamin, a dimetil fumarát és egyes ftalát vegyi anyagok, fogyasztókat érintő, sajtóvisszhangot is keltett esetei.

Míg a tavalyi konferencia az ipar, az innováció és a tudomány szemszögéből közelítette meg ezeket a kérdéseket, addig a 2012. december 6-i rendezvény a veszélyes vegyi anyagok által okozott veszélyek megelőzésével foglalkozott, kiemelten az élelmiszerbiztonság, a foglalkoztatás politika, a katasztrófavédelem, bűnmegelőzés, és a népegészségügy feladatainak áttekintésével. A konferencia alapvető célja volt, hogy mind a szakma, mind a közvélemény előtt egyértelműen világossá tegye az egészségbiztonság kiemelt jelentőségét, mind az egyének, mind a nemzet biztonsága területén - tartalmazza az Országos Kémiai Biztonsági Intézet és az ÁNTSZ Kommunikációs Főosztályának közleménye.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet által szervezett konferencia aktualitását és fontosságát jelzi, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Alkotmánybíróság és az Állami Tisztiorvosi és Népegészségügyi Szolgálat magas szinten képviseltette magát. A tudományos programon a jelenlévők előadásokat hallottak az élet-egészség és a környezet védelmének jogi szabályozásáról, az élelmiszerek kémiai biztonságáról; illetve arról, hogy a katasztrófavédelemnek az elmúlt egy évben milyen jellemző ipari baleseteknél kellett beavatkoznia és megakadályoznia a polgári lakosság veszélyeztetettségét.

Szóba kerültek a kémiai kóroki tényezők – dohányzás, alkohol, drog –, mint kiemelt közegészségügyi problémák. Foglalkoztak az előadók a munkahelyek kémiai biztonságával, az egészségbiztonsággal a büntetőjog és a bűnüldözés szemszögéből, a kémiai anyagok szerepével egyes krónikus betegségek kialakulása során. A nemzet biztonsága tekintetében meghatározásra került a kémiai biztonság helye – a jelenlegi hazai állapot és néhány európai gyakorlat tükrében.

A konferencián elhangzottak alapján összességében elmondható: a nem fertőző krónikus betegségek esetében, mint kóroki tényező, 90 százalékban igazolható valamilyen kémiai hatás, expozíció. Ez azt jelenti, hogy mind az egyénnek, mind az államnak megvannak a feladatai: az egyénnek az egészségtudatos magatartással a megfelelő minőségű élelmiszer kiválasztásától a felelős munkavégzésen át a környezetünk védelméig, az államnak pedig abban, hogy megteremtse azt a jogi és ellenőrzési környezetet, mely a gyártókat és forgalmazókat a kémiai biztonsági szabályok betartására ösztönzi.